Az Európai Bíróság döntése alapján az internetszolgáltatók nem kötelezhetők rá, hogy azonosítsák vagy szűrjék az egyes tartalmak illegális letöltését és megosztását felhasználóik részéről.
A belga Scarlet internetszolgáltatót még 2007-ben kötelezte arra egy brüsszeli bíróság, hogy az Artisjus ottani megfelelője, a SABAM panasza alapján olyan szűrőrendszert állítson fel, amely alkalmas a felhasználók peer-to-peer (P2P) adatcseréjének monitorozására. A rendszer célja az lett volna, hogy a szolgáltató bírság terhe mellett blokkolja mindazokat a tartalmakat, amelyeknek fel- és letöltése sértené a szervezet tagjainak szerzői jogait. Az akkoriban még Tiscali néven futó Scarlet az Európai Unió Bíróságán fellebbezett az ítélet ellen, amely november 24-i döntésében végül neki adott igazat.
Másoknak is vannak jogaik ■ A döntés értelmében a Scarlet nem kötelezhető rá, hogy hálózatán azonosítsa az olyan fájlok mozgását, amelyek – állítása szerint – a SABAM szellemi tulajdonát képzik, és blokkolnia sem kell a szóban forgó tartalmak szerzői jogot sértő továbbítását. Az Európai Bíróság szerint az uniós joggal ellentétes az internetszolgáltatókat olyan szűrőrendszer létrehozására kényszeríteni, amely időbeli korlátozás nélkül, megelőző jelleggel, megkülönböztetés nélkül alkalmazandó a teljes ügyfélkörükre, a szolgáltatásaikon áthaladó valamennyi elektronikus adatátvitelt érintő módon. Így értelemszerűen a rendszer felállításának és üzemeltetésének költségeit sem lehet a szolgáltatókra terhelni.
Az indoklás alapján a forgalom rendszerszerű elemzése, illetve a felhasználók IP‑címének összegyűjtését és azonosítását védett személyes adatokat sértene, lehetővé téve az említett felhasználók pontos azonosítását. Sérülne ezen kívül a tájékozódás szabadsága is, hiszen a rendszer valószínűleg képtelen lenne különbséget tenni a jogellenes és a jogszerű tartalom között, így alkalmazása az utóbbiak blokkolását is kiválthatná. Az uniós irányelvek célja, hogy igazságos egyensúlyba kerüljön a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információk fogadásának vagy közlésének szabadsága között – ezt pedig a szóban forgó szűrőrendszer működése felborítaná.
Ezzel még nincs vége ■ Az ítélet azt is kimondja, hogy az internetszolgáltatókat egy-egy meghatározott oldal blokkolására felszólíthatják a tartalomelőállítók, mivel az európai elektronikus kereskedelemről szóló direktívával csak a teljeskörű szűrés lenne ellentétes. Ennek ellenére a döntést a féjlcserélők és az internetes szabadság szószólói sikerként könyvelik el. Az Open Rights Group például az online (ön)kifejezés győzelméről beszél, szerintük az Európai Bíróság világos határvonalat húzott a szerzői jogok érvényesítésének lehetőségeit illetően.
A hasonló ügyekben érintett szerzői jogvédő szervezetek viszont nem tartják különösebben fajsúlyosnak ítéletet. A Brit Lemezkiadók Szövetsége (BPI) éppen a British Telecomnál igyekszik elérni, hogy blokkolja a The Pirate Bay torrentoldalt, miután már korábban kikényszerítette a bíróságon, hogy a szolgáltató kizárja a Newzbin2 fájlmegosztót. A BPI felhívta rá a figyelmet, hogy a csütörtöki EU-s határozat egy speciális esetre vonatkozik, és annak jól meghatározott körülményeit veszi figyelembe, a helyi szabályozás pedig alkalmasint teljesen más szempontok alapján kezeli a kalózkodás elleni fellépés lehetőségeit.
