A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által szorgalmazott kezdeményezéshez az országban elsőként Újbuda önkormányzata csatlakozik. A KIM úgy véli, a szabad szoftverek alkalmazásával hosszútávon jelentős költségmegtakarításokat lehet elérni. A központ több hazai intézménnyel és számos potenciális külföldi partnerrel is felvette a kapcsolatot, így hamarosan Újbuda után egyre több önkormányzatnál, illetve közigazgatási szervnél indulhat hasonló program.

Az E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központ kezdeményezéséhez az országban elsőként Újbuda Önkormányzata csatlakozik. Az erről szóló együttműködési megállapodást november 26-án írta alá Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere. A polgármester azt reméli, hogy néhány év alatt akár több tízmilliós nagyságrendű költségmegtakarítást eredményezhet az újbudai önkormányzat számára az, hogy nyílt forráskódú megoldásokat vezet be.

A közlemény kiemeli: nemzetközi szinten is előremutató az együttműködés, melynek keretében a főváros XI. kerületében több száz dolgozónak nyújtanak szabad szoftverekkel kapcsolatos oktatást. A központ az irodai alkalmazások szabad szoftveres átállását is támogatja.



Az E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központot 200 millió forint uniós forrásból hozták létre az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program (EKOP) keretében. Az EKOP-1.2.15 jelű projekt célja a nyílt forráskódú alkalmazások és a nyílt szabványok elterjedésének elősegítése a hazai és nemzetközi tapasztalatok, illetve a szükséges szaktudás biztosításával. További fontos cél, hogy az informatikai fejlesztések során növekedjen a rendszerek egymás közötti együttműködési képessége, az úgynevezett interoperabilitás. Ettől további megtakarítást remélnek, mivel – a várakozások szerint – nem kell óriási összegeket költeni az utólagos rendszer-integrációra.

A váltás ára ■ Szentiványi Gábor, a vállalati szintű nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó ULX ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy az integráció nem kerülhető meg az open source rendszerek esetében sem. Az ún. legacy rendszereket például mindenképpen integrálni kell, és annak akár magas költségei is lehetnek. A szakember szerint a nyílt forrású rendszereket egymással valóban könnyebb integrálni, mert az interoperabilitás a kód alapján mindig biztosítható, de a legacy szoftverek esetében ez továbbra is problémát jelenthet – az pedig szinte kizárt, hogy ezek egyik pillanatról a másikra eltűnjenek. Ennek ellenére a kezdeményezés nagyon üdvözlendő, mert kézzelfogható tapasztalatokat fog generálni. Szentiványi szerint arra kell törekedni, hogy pontosan dokumentált, hosszútávon fenntartható ökoszisztéma alakuljon ki, amelyben SLA-k szabályozzák a folyamatokat, az üzemeltetést, a supportot stb..

A nyílt forráskódú és szabad szoftverek olcsósággal kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Több szakértő is felhívja arra a figyelmet, hogy ezek költsége sok esetben csak rövid távon alacsony, ha azonban hosszabb időtávot nézünk, komoly támogatási és menedezsment költségekkel is kell számolni.

A nemzetközi előremutatás ■ Az e-közigazgatás terén az elmúlt években Európában is több olyan projekt indult, amelynek célja a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása volt e-kormányzati/e-közigazgatási feladatokra. A siker azonban egyelőre ellentmondásos.

Két éve viszonylag nagy port vert fel a német külügyminisztérium azon döntése, hogy leállítja a Linux-projektjét, melynek keretében korábban a külügyi dolgozók gépeinek nagy többségére Linuxot is telepítettek. Az indok az volt, hogy a dolgozók idegenkedtek a nyílt forrású oprendszertől, és nehezítette a belső és külső kommunikációt. A német külügyérek akkor úgy döntöttek: minden gépre kizárólag Windowst telepítenek.

Ugyanakkor viszonylag sikeresnek mondható viszont az egyik legnagyobb önkormányzati projekt, a LiMux. Münchenben 2003-ban hozták meg azt a döntést, hogy az önkormányzat átáll Linuxra, illetve nyílt forráskódú megoldásokra. A 2012. júliusi állapot szerint mintegy 15 ezer munkahelyen használható ingyenes szoftver, ami jelen esetben a Thunbderbird és a Firefox. Ugyanennyi munkahelyen fot az Openoffice.org és a munkát különböző dokumentumsablonokkal, levélpapír-sablonokkal stb. segítő WollMux rendszer. A tervek szerint 2013-ra a munkaállomások 80 százaléka lesz LiMux-kliens.


Állami és piaci hátszél ■ Politikusok és piaci szereplők is besegítenek a nyílt forráskódú és szabad szoftvereknek, sőt Norvégiában és Németországban már egy ideje működik szabad szoftver kompetenciaközpont is. Az irodai szoftverek terén egyértelmű sikernek tekinthető, hogy Helsinki önkormányzata Openoffice-t használ, vagy hogy München polgármestere a LibreOffice európai elterjesztését szorgalmazta, és a példákat még lehetne sorolni. Mindenesetre egyfajta iránynak is lehet tekinteni egy spanyolországi példát, ahol egy autonóm terület hét év után leállította a saját Linux-disztribúció fejlesztését – ám átállt Debianra. Tehát az egyedi fejlesztését lecserélte egy széles körben támogatottra – de ugyancsak nyíltra.

Nagy lökést adhat e projekteknek az is, hogy az IT-iparág nagy szereplői mennyire állnak az open source megoldások mellé. Az Intel mindenesetre idén év elején példát mutatott: a LibreOffice februártól ott figyel az alkalmazásáruházában.