Okosodnak a tévék, de miben és hogyan?

Bátky Zoltán | frissítve: 2012.02.20. 14:05

Az elektronika és informatika legújabb divatterülete a jelek szerint a tévézés. Új eszközök és technológiák jelennek meg a készülékekben és hozzájuk kapcsolódva, de ez a folyamat csak akkor lehet teljes, ha maga a tévézés is átalakul - a nézők és a szolgáltatók szemszögéből egyaránt.

Az ötvenes-hatvanas években a világ legtöbb háztartásában megjelentek a tévék, amelyek a következő évtizedekben ugyan fejlődtek bizonyos téren (előbb színesek lettek, aztán laposak, miközben méretük is egyre nőtt), ám ezek a technikai ugrások még nem vontak magukkal új tévézési szokásokat. A tévénézők a limitált választási lehetőséget nyújtó távirányítóval a kezükben ültek a doboz előtt, és "fogyasztották" az eléjük kerülő műsorokat.

Könnyű dolga volt tehát a műsorszóróknak, hiszen előre tervezett műsorstruktúrával, jól irányítható szerkezettel számolhattak évtizedek óta: ám ennek a világnak lassan vége, hiszen az új technológiák - az internet, a felhő, az adások rögzítése, az interaktív és on-demand használat - újfajta szolgáltatói gondolkodást is igényelnek. Aki nem lép gyorsan, végleg lemorzsolódhat...


BigScreen
Február 29-én BigScreen 2012 néven rendeznek a tévézés jelenéről és jövőjéről szóló konferenciát az Allee bevásárlóközpont mozijában. Iparági szakértők, kutatók szociológusok és szolgáltatók képviselői érdekesnek ígérkező előadásokkal, hazai és külföldi újdonságok bemutatásával vázolják fel az átalakuló tévés világ trendjeit és kihívásait.
Már nem csak nézünk, mint a moziban ■ Ahhoz, hogy képben legyünk arról, miben változik majd a tévéken keresztül nyújtott szolgáltatás, először érdemes megnéznünk, mik az aktuális technológiai trendek. A színes dobozok és a csatornaválasztási funkciókban kimerülő távirányítók kora után a következőket láthatjuk:

Internet és tévé hibridje | Az okostévék megjelenésével, illetve az olyan kiegészítőkkel, mint a Google TV, a hagyományos műsorok megtekintése mellett egyre több extra lehetőségünk adódik. A műsorokkal kapcsolatos információkat megnézhetjük az IMDB-n, további tartalmakat érhetünk el a műsorgyártó vagy a tévécsatorna honlapjáról, vagy a filmekhez kapcsolódó játékokkal, kvízekkel is szórakozhatunk. Nem beszélve arról, hogy egy élelmes szolgáltató a műsor közben webes hivatkozásokkal bombázhatja a nézőt, melyekre kattintva a filmekhez, sorozatokhoz kapcsolódó pólókat, bögréket és egyéb relikviákat vásárolhat, vagy megrendelhet korábbi részeket, teljes évadokat.

Videotékák és virtuális videofelvevők | Egyre több olyan szolgáltatás létezik, amelyekkel akár tévékészülékről, vagy a hozzá kapcsolt "dobozok" segítségével rendelhetünk meg filmeket. Ezeket a hagyományos tékákhoz hasonlóan egy megnézésre, vagy örökbe is megszerezhetjük, sőt akár meg is oszthatjuk. Ugyancsak divatba jönnek azok a szolgáltatások, amelyek segítségével adott műsorokat távollétünkben is rögzíthetünk: egyes tévékben belső merevlemezre, máshol cloud tárhelyre, vagy akár a teljes műsort visszapörgethetjük egy megadott időpontra.


Térhatás és hangorkán | Természetesen nem csupán a készülékek kiegészítő lehetőségei fejlődnek, hanem maguk a tévék is. Egyre nagyobb kijelzőkön, egyre tisztább és dinamikusabb hang mellett nézhetünk háromdimenziós tartalmakat, akár szemüveg nélkül is.

A Nielsen 2012 januári felmérése szerint világszerte a tévézők 35 százaléka rendelkezik HD televízióval, további 23 százalék idén vásárolna ilyet. Internetes tévéje a TV tulajdonosok 17 százalékának van, és szintén 23 százalék vásárolna hasonló eszközt az idei évben. A megkérdezés online módszerrel történt, így minden bizonnyal némileg magasabb arányokat mutat, mint a valóság, de a számok ennek ellenére igen komoly, fejlődőképes területet jeleznek.

Fuss a tévé után! ■ A fentebb említett fejlesztések két okra vezethetőek vissza. Egyrészt a folyamatos technológiai fejlődésre, amelyek más üzletágakban, például a számítástechnikában "kitermeltek" olyan újdonságokat, amelyek könnyen átültethetők a tévékbe is. Másrészt pedig megváltozott és folyamatosan változik tovább a tévénéző közönség is. Egyre több az olyan fiatal, aki már megszokta és alapvető "életfunkcióként" használja az internetet, bárhová megy, adatok és interaktív lehetőségek hálójában mozog mobilnettel, okostelefonnal, GPS-szel. Őket bizony mind nehezebbé válik leültetni hagyományos tévéműsorok elé, ők ugyanis a tévétől is ugyanazt az interaktivitást és funkciógazdaságot várják, amit minden más eszközüktől megszoktak.


A témával foglalkozó szakértők és elemzők szerint a labda most a szolgáltatóknál, tévécsatornáknál van, akiknek alkalmazkodniuk kell az új lehetőségekhez, és a frissen fejlesztett digitális frontokon is ugyanolyan intenzitással kell "támadniuk", mint eddig a fix műsorstruktúrákban. De persze változnia kell a csatornák és szolgáltatók finanszírozásának is, hiszen az eddigi gyakorlat (tehát a műsorokat megszakító reklámblokkok sokszor idegesítő sora) az új módszerek miatt könnyebben kiküszöbölhető vagy áthidalható. A hirdetők mindemellett a technológiai újdonságok miatt könnyebben megcélozhatják közönségüket, és sokkal több, hatékonyabb módot kínálhatnak az azonnali interakcióra, beleértve magát a vásárlást is.

Prototípusok, illetve kirakatokban használt professzionális megoldások szintjén például létezik már olyan megoldás, ahol a tévébe épített kamera felismeri az előtte ülő nézőket, behatárolja életkorukat és nemüket, hogy aztán a leginkább rájuk célzó reklámokat jelenítse meg. A Google tévés terveihez szintén szorosan hozzátartozik, hogy a böngészőkben már használt irányított hirdetések a televíziók képernyőjén is megjelenjenek. A Nielsen legfrissebb felmérése szerint az amerikai tévénézők több mint fele valamilyen eszközön internetezik is tévénézés közben: leggyakrabban e-maileket olvasnak, de a tévézők 40 százaléka az aktuális műsorral kapcsolatos információkat is keresgél. Körülbelül 30 százalék azok aránya, akik egy tévében látott termék vagy szolgáltatás adatait, vásárlási lehetőségeit kutatják, ami - talán mondanunk sem kell - hatalmas ziccer az okostévéket kihasználó hirdetők számára.