22 ezer milliárd
órányi streaming hanganyag, 5 ezer milliárd órányi üzleti webkonferencia vagy 1,6 ezer milliárd órányi HD videófolyam: körülbelül ezeknek felelne meg a 2015-re prognosztizált 1,6 zettabájtos adatforgalom a számítási felhőkben.
Izzanak az adatközpontok ■ Az általános forgalomnövekedés egyik lényeges jellemzője, hogy a csúcsidőszakokra várható terhelés annál is nagyobb arányban emelkedik, köszönhetően például a videó alapú szolgáltatások terjedésének. Ez előtérbe helyezi a cloud modell olyan előnyeit, mint a skálázhatóság vagy az algoritmusok automatizálása, ami mondjuk a virtuális gépek igény szerinti létrehozatalát segíti.
Az adatközpontok forgalmának túlnyomó többsége most is olyan műveletekből – másolás, biztonsági mentés stb. – származik, amelyek nagyrészt láthatatlanok a végfelhasználók előtt. Háromnegyed részük 2015-ben is az adatközpontokon belül marad, amit a tárolás vagy a virtuális gépek közötti adatforgalom generál. Az adatközpontok teljes terhelése viszont több mint két és félszeresére emelkedik, ezzel párhuzamosan a felhőben feldolgozott munkaterhelés pedig több mint hétszeres növekszik, 2014-ben lépve át az 50 százalékos küszöböt.
Házon belül már alkalmazzák ■ A Cisco Magyarország műszaki igazgatója a tanulmány kapcsán elmondta: az adatközpontok és a cloud kérdése idehaza is egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Tázló József szerint komoly üzleti hatásokról van szó, amelyek a megfelelő szerver-infrastruktúra esetében akár 50 százalékos megtakarítást jelenthetnek, de a hazai cég- és adatközpontméretek figyelembe vételével is könnyen összejöhet a költségek 20-30-40 százalékos lefaragása.
A szóban forgó megtakarítások több forrásból származhatnak. Ilyen például az infrastruktúra jobb kihasználása, a több bérlős hatékonyság és a méretgazdaságosság – vagyis a rendszerek kiépítésekor nem kell a feltételezett csúcsterheléshez igazítani a beszerzéseket. A Cisco saját, belső cloud megoldása (CITEIS) egyébként éppen ilyen megfontolásokra épül, és nemcsak a gazdaságos üzemeltetést célozza, de a munkát is felgyorsítja: egy magyarországi ciscós fejlesztő az igényléssel és konfigurálással együtt is tíz percen belül használatba veheti a munkájához szükséges virtuális gépet.
Felkészülés a felhőre ■ A cloud alapú rendszerek bevezetéséhez természetesen működő internetelérésre van szükség, ami ráadásul a vezetékes vagy mobilhálózatokon megfelelő fel- és letöltési sebességet és hálózati késleltetést feltételez – utóbbi a videó és hang alapú szolgáltatások terjedése miatt elengedhetetlen. A Global Cloud Index kitér az egyes területek felhő-készségére is, az említett hálózati mérőszámok alapján rangsorolva a földrajzi régiókat és három szintre osztva a cloud alkalmazásokat. Összességében elmondható, hogy minden egyes régió felkészült már az olyan alapvető felhőalkalmazásokra, mint a közösségi hálózatok működtetése és a webkonferenciák.
Az eggyel magasabb szintű alkalmazások (például HD videofolyam, videochat) tekintetében már csak az ázsiai és csendes-óceáni térség, Nyugat-Európa, Észak-Amerika, illetve a Magyarországot is magában foglaló Közép- és Kelet-Európa rendelkezik a szolgáltatások biztosításához szükséges hálózati képességekkel. Az olyan fejlett felhőalkalmazások támogatására, mint a HD videokonferenciák és fejlett játékalkalmazások, viszont egyik régió sem képes, bár Dél-Korea, Japán vagy Dánia már elérik a megfelelő szintet.
