Magyar szemmel szinte elképzelhetetlen a Samsung Electronics beruházási sebessége. A világ immár legnagyobb forgalmú elektronikai gyártója nyolc hónap alatt húzott fel a nulláról egy 200x300 méteres, hipermodern, többszintes, teljesen automatizált LCD-képernyőgyártó csarnokot. A jövőben az igényeknek megfelelően ugyanilyen átfutással épülhetnek a csarnokok Tangdzsongban, vagyis a dél-koreai Kristály-völgyben, ahogyan a helyiek a Szilícium-völgyre emlékeztetve nevezik városukat.

A gyárvárost ma már naponta 2 ezer konténer hagyja el, ez a világ LCD-gyártásának közel a negyede, hiszen a Samsung 22,3 százalékkal világelső e piacon. A Kristály-völgy azonban még Dél-Koreán belül sem a legnagyobb gyártóbázisa a Samsungnak. A Szöul-közeli Samsung Cityben hatalmas területen, sokszor több munkavállaló szorgoskodik. Gyakran egy egész életen át, hiszen – mint azt a különböző közép- és felső vezetők elmesélték – sokan 20-25-30 éve vannak a társaságnál.

Leírhatatlan méreteinek és ambiciózus projektjeinek köszönhetően a csoport kiválóan alkalmas az élethosszig tartó karrier-tervezésre. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet világméretű csökkenését a Samsung kihasználja részesedésének növelésére. Az elektronikai üzletág, a Samsung Electronics 187,8 ezer alkalmazottjával 116,4 milliárd dolláros árbevételt ért el tavaly.

A teljes csoportban, amelyhez Dél-Koreában bank, biztosító, építőipari cég is tartozik, további 90 ezer alkalmazott dolgozik, további 60 milliárd dollár árbevételt előállítva. Itthon, illetve szerte a világon minden, amit ez a cégcsoport gyárt, a Samsung nevet viseli. Dél-Koreában azonban nem keverik a termékeket, így a tévék Pavv, a mobiltelefonok Anycall, a prémium háztartási berendezések Hauzen, a monitorok Syncmaster, az autók SG márkanéven futnak.

Brutális számok | A növekedésben nincs megállás, 2010-ben minden eddiginél többet, 22 milliárd dollárt költ fejlesztésre az elektronikai üzletág, s a munkanélküliség globális növekedése mellett 10 ezer ember felvételét irányozta elő. A BusinessWeek szerint ma a Samsung a 19. legértékesebb világmárka (az első három a Coca-Cola, az IBM és a Microsoft), de a Szöulban felhúzott vadonatúj Samsung-központban (itt a marketing és értékesítési központ található, a legfontosabb vezetők és a gyártás irányítói maradtak Samsung Cityben) hangsúlyozták, hogy 2020-ban már a tíz legnagyobb márka között szeretnének szerepelni. E vízióban tíz év múlva 400 milliárd dolláros forgalom szerepel.

Miközben egyre több és több háztartási eszközt kívánnak eladni, nagyon büszkék a környezettudatosságukra. A 2013-ig megfogalmazott környezetvédelmi stratégia szerint 4,28 milliárd dollár befektetés révén 50 százalékkal csökkentik a cég a fajlagos károsanyag-kibocsátását, és minden terméknek kedvezőbb paraméterei lesznek, mint ami az aktuális környezetvédelmi ajánlásokban szerepel. Az egyes gyártóegységek, illetve a központok impozáns bemutatótermeiben az ismert fehéráruk (konyhai, fürdőszobai gépek) és barnaáruk (elektronikai cikkek) mellett bőven látni energiahatékony berendezéseket, például napenergiát hasznosító ablakokat, önszabályozó kerékpárt. Utóbbi előbb összegyűjti, majd a terepviszonyoknak megfelelően visszaadja az energiát.

A nagy ígéret | A bemutatótermeket járva határozottan úgy tűnik, hogy a Samsung Electronics két területet „marketingel” a legbüszkébben: a háromdimenziós (3D) tévéket és a digitális kamerákat. Amióta létezik tévéértékesítés, egyik gyártónak sem volt 20 százalék feletti piaci részesedése, de ma már nagyon közelít ehhez a globális első Samsung, miközben dél-koreai a mögötte lihegő vetélytárs is: az LG. Vélhetően a dél-koreaiak külön örülnek annak, hogy a piac egykori japán vezetőit szorították hátrébb. A japán ipar követése jellemző ugyan Dél-Koreára, a hipermodern automata tévégyárak is részben japán technológiával működnek, de a koreaiak mindig büszkék azokra a szegmensekre, ahol az innovációban már a japánok előtt járnak.

A történelem során Koreát többször lerohanó Japánnal szemben érzett ellenszenvet tagadják ugyan, különösen a fiatalok, de azért jellemző, ahogyan idegenvezetőnk az ismert fordulattal él: „vannak japán barátaim is”. Televízióból mindenesetre a tervek szerint 2010-ben már 45 milliót ad el a Samsung, ebből 2 millió lehet 3D-s, s ebben a szegmensben határozottan a Sony a fő vetélytárs. A fogyasztók - már csak az Avatar című film globális sikere miatt is - világszerte megismerhették a háromdimenziós mozi élményét, a tévégyártók ezt szeretnék a lakásokban elterjeszteni.

Ám sokan kétkednek. Az otthoni tévézés élményével nem egyeztethető össze a szemüvegviselés, fárasztóbb a tévénézés így, sötétebb a kép, illetve mindenekelőtt hiába a remek technológia, ha nincsenek kompatibilis technológiák – szólnak az ellenérvek. Mindegyik szempont lehet – legalábbis részben – igaz, de a Samsung nagyon büszke arra, hogy egyedüli gyártóként képes a kétdimenziós tartalmak háromdimenzióssá, vagyis térhatásúvá konvertálására. Ez a játékprogramoknál szinte hibátlan képi élményt ad, a filmeknél még olykor vannak hiányosságok a technológiában. Bár az Avatar elkészítésénél nem a Samsung volt a technológiai partner, azóta a cég globális marketingkampánya nagyban épít a rendező James Cameron kommunikációjára, tartalomgyártására.

Mint Kim Dzsong Vok alelnök elmondta, miközben a Samsung világelső a digitális kamerák fontos alkotóelemeiben – memória-kártyában, LCD-kijelzőben, elemben, szenzorokban, lencsében –, addig az ezekből összeálló digitális kamerában jelenleg csak harmadik. Ám itt is az elsőség a cél. Piaci részesedésük 2005-től 2009-ig 5-rő 11,3 százalékra nőtt, és a cég úgy pozícionálja magát, hogy nem feltétlenül a legjobb, nem feltétlenül a legprofesszionálisabb, de a Samsung-kütyük a legügyesebbek. Ötletes újításokkal törnek előre, ilyen a dupla LCD-kijelző (az önfotózásnál nagyon hasznos), a tükör-reflexió harmadakkora méretigénnyel, a műholdas helyzetmeghatározás, amely rögzíti, hogy hol készült a kép, amely így később egy gombnyomással feldobható például a Google Earth megfelelő pontjára, vagy a mosoly felismerő funkció, amelynek hatására a gép akkor kattint, amikor az alany éppen mosolyog.

Arrafelé egyébként nem a csíííz a mosolyra invitáló szó, hanem a kimcsi, a minden koreai étkezés elengedhetetlen részét jelentő rohasztott káposzta. Ez annyira része a koreai kultúrának, hogy a Samsung a belföldi piacra a borhűtőkre kísértetiesen emlékeztető formájú és hasonló hőmérséklet-szabályozással ellátott kimcsi-hűtőket is készít.



(A cikk a Figyelő 2010/22. számában jelent meg.)