Egyre divatosabb téma az Internet of Things, azaz a tárgyak internete, valamint az M2M, azaz a machine-to-machine kommunikáció. Ennek egyik kézenfekvő megvalósításulása a smart metering, amelyet az Európai Unió is támogat az energiahatékonysági irányelvével. Az irányelv értelmében a tagországokban 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig évente legalább az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás által értékesített energiavolumen 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni.



Sokba kerül, de sokat hoz ■ Ennek egyik lehetősége a smart metering eszközök használata, amellyel az előírt csökkenés többszörösét lehetne elérni: egyes vélemények szerint akár 5-15 százalékos energia-megtakarítás is lehetséges. Ráadásul – és talán ez még vonzóbbá teszi a megoldást – az intelligens mérőrendszerek segítségével kétszer akkora anyagi megtakarítás érhető el, mint a működtetésükkel együtt járó kiadások összege – állítják egy közleményben az Okos Jövő Innovációs Klaszterhez csatlakozott vállalatok vezetői.

Ez utóbbi állítást a Siemens londoni központjának egy elemzése is alátámasztja, mely szerint ha az Egyesült Államokban 150 millió okos mérőórát állítanának rendszerbe, az évente 26,1 milliárd dollár plusz kiadást jelentene, ám az energiafogyasztás csökkenése és a rendszerirányítás hatékonyabbá válása évi 68,5 milliárd dollár megtakarítást eredményezne nemzetgazdasági szinten.

Magyarország is beszállt ■ Néhány éve még a nagy energiaszolgáltatók egyáltalán nem lelkesedtek az okosmérés bevezetéséért. Az akkori kifogások között szerepelt például, hogy a magyar piac nem elég érett emmel a megoldásnak a bevezetésére, de megfogalmazódott a szükséges beruházások megtérülésével kapcsolatos kételyek is. Ez utóbbi egyénként akkor nem feltétlenül magukra a mérőeszközökre vonatkozott, hanem a szükséges infrasturktúrára – leginkább az internetre. Az okosmérők bevezetése mellett szól ugyanakkor az a tapasztalat – amit több szakértő is megfogalmazott –, hogy amit folyamatosan tudunk kontrollálni, az általában hatékonyabbá válik.

„Az okos mérőeszközök és hálózatok segítségével egyszerűsödik a fogyasztásmérők kiolvasása, kontrollálhatóbbá válik az energiaelosztás és megszűnnek a becsült fogyasztás alapján kiállított számlák, ami a fogyasztók elégedettségét is javíthatja. Emellett kiegyenlítettebbé tehető a villamosenergia-rendszer terhelése is, ezzel csökkenthetővé válik az esetleges kimaradások kockázata. Végül, de nem utolsósorban a technológia segítségével eredményesen befolyásolható a fogyasztók magatartása: ösztönözhetővé válnak a racionálisabb energiafogyasztásra” – erősíti meg a fenti vélekedést Dr. Ludvig László, a Siemes Zrt. Infrastruktúra és Városok divízióvezetője.

A múlt évben mindenesetre Magyarországon is több olyan projekt indult, ami a smart metering széles körben történő elterjesztését szolgálja. Tavaly nyáron indult az a mintaprojekt, melynek keretében országszerte mintegy 20 ezer háztartást szereltek fel okosmérőkkel az ország 550 településén. A mintaprojektbe bevont fogyasztók listáját úgy állították össze, hogy az a lehető legjobban reprezentálja az országos fogyasztási szokásokat.

A múlt év augusztusában eszközfejlesztési projekt is indult. Akkor a debreceni SziMe Smart Kft. nyert az Új Széchenyi Program keretében mintegy 800 millió forintos támogatást arra, hogy olyan multifunkciós és multiszolgáltatós smart metering rendszert és adatkommunikációs kísérleti hálózatot hozzon létre, amely jelentős energia megtakarítást eredményezhet. A cég idén tavasszal már arról számolt be, hogy hamarosan megkezdhetik a fejlesztett eszközök prototípusainak a legyártását. Ezzel párhuzamosan azon is dolgoznak, hogy a rendszert összekapcsolják alternatív fizetési modellekkel, valamint hogy lehetővé tegyék a fogyasztók valós idejű tájékoztatását, és a differenciált tarifakezelést.



Az EU nem csak előír ■ A SziMe által fejlesztett és a hozzá hasonló rendszerek kialakításához az EU-s irányelv több fogódzót is nyújt. Ilyen például, hogy a tagállamokban olyan hálózati vagy kiskereskedelmi díjszabásokat kell biztosítani, amelyek támogathatják az okos mérőórákat használó végső felhasználók esetében a dinamikus árszabást (használat időpontján alapuló, kritikus csúcsidőszakokra vonatkozó, valós idejű díjszabás vagy csúcsidőn kívül nyújtott kedvezmények biztosítása stb.).

„Ha csökkenteni szeretnénk az energia-felhasználásunkat, akkor először azzal kell tisztában lennünk, hogy mikor, hol és mennyi energiát fogyasztunk el. Erre az okos mérőeszközök tömeges elterjesztése kínálhat megoldást, amely a fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy pontosan nyomon kövessék, s racionalizálják energiafogyasztásukat” – idézi ezzel kapcsolatban az Okos Jövő Innovációs Klaszter közleménye a MAVIR vezérigazgatóját, Bertalan Zsoltot, aki egyben a klaszter elnöke is.

Az okos mérőórák segítségével a felhasználók nem csak azzal lesznek tisztában, hogy pontosan mekkora az energiafogyasztásuk, hanem azzal is, mely napszakban, mely eszközök fogyasztják a legtöbb energiát. Ennek ismeretében pedig sokkal könnyebb a fogyasztási szokásokat ésszerűsíteni, s az energia-felhasználást csökkenteni.


Vannak már sikeres példák ■ Svédországban gyakorlatilag száz százalékos az okosmérő-lefedettség. A skandináv országban 5,2 millió elektromos okosmérőt telepítettek. Jól áll Olaszország is, legnagyobb energiaszolgáltatója, az ENEL az általa kiszolgált háztartások 90 százalékát látta el okosmérővel. A spanyol Endesa mintegy 3,5 millió okosmérőt telepített – ez mérők 30 százalékát jelenti. A spanyoloknál egyébként 2012 októberében indult egy fontos referenciaprojekt is Barcelonában, ahol egy átfogó intelligens városi monitoring rendszert alakítanak ki, ami egyben mutatja a smart metering távlati lehetőségeit is. A projekt átfogoan kezeli a város energia- és vízfogyasztását, valamint a közlekedési rendszerét, mindezekből folyamatosan gyűjt adatokat, melyek elemzésével folyamatában lehet optimalizálni ezeknek a rendszereknek a működését.