Az idei fizikai Nobel-díjat a grafén, a számítástechnika jövőjét is komolyan befolyásoló anyag felfedezőinek ítélték. Meglepő, de a két tudós nem rendelkezik a kutatási eredmény szabadalmával.
Az idei fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda két orosz származású tudósnak, Andrej Gejmnek és Konsztantyin Novoszelovnak a grafén létrehozásáért. Az egyetlen grafitrétegből álló anyag több szempontból is
különleges jellemzőkkel bír. Többek között lehetővé tette az
egy atomnyi vastagságú és tíz atomnyi szélességű tranzisztor megalkotását, ami az első lépés a szilícium-alapú elektronika leváltása felé, de mivel a grafén átlátszó, idővel a napelemek vagy a rugalmas érintőképernyők gyártásában is szerepet kaphat – utóbbi területen a Samsung már két-három éven belül konkrét termékek piacra dobását tervezi.
Levédetlenül ■ Az elismerés kapcsán a Nature magazin híroldalán
rövid interjú jelent meg a Manchesteri Egyetemen kutató Andrej Gejmmel. A beszélgetés egyebek mellett kitér a grafén szabadalmára, illetve annak hiányára, a kutatók ugyanis nem védették le felfedezésüket:
■ Nature: Idáig még nem szabadalmaztatták a grafént. Mi ennek az oka?
■ Andrej Gejm: Gondoltunk rá, hogy levédetjük. Elkészítettünk egy szabadalmat, amit majdnem be is nyújtottunk, de aztán kapcsolatba kerültem egy nagy, multinacionális elektronikai céggel. Odamentem egy sráchoz az egyik konferencián, és mondtam neki: "Nemsokára lesz ez a szabadalmunk, nem akarjátok támogatni a következő években?" Elég drága ugyanis 20 évig életben tartani egy szabadalmat. A srác azt válaszolta: "Megvizsgáljuk a grafént, lehet jövője hosszú távon. Aztán ha tíz év múlva úgy látjuk, hogy tényleg annyira jó, mint ahogy kinéz, ráállítunk vagy száz jogászt, aki naponta száz szabadalmat ír majd. Te pedig azzal töltöd a hátralevő életedet, plusz arra költöd a kis szigeted GDP-jét, hogy velünk pereskedsz."
Végiggondoltam ezt az arrogáns megjegyzést, és rájöttem, mennyire hasznos volt. Ezen a ponton semmi értelme nem lenne levédetni a grafént. Pontosnak kell lenned: kell, hogy legyen valamilyen speciális felhasználásod és egy ipari partnered. Sajnos a legtöbb országban, mint ahogy nálunk is, úgy gondolják, hogy egy szabadalom benyújtása eredménynek számít. Az én esetemben ezzel csak az adófizetők pénzét vesztegetnénk.
Bár kutatási eredményeket ugyanúgy védelem alá lehet helyezni, mint a piacon lévő termékeket, az utóbbi megállapítás nem az iparjogvédelmi rendszer bírálatáról szól – egyszerűen csak jó példa rá, hogy manapság a nagyvállalatok hogyan viszonyulnak a szellemi tulajdonjogokhoz. Ugyancsak érdekes lenne, ha Gejm és Novoszelov mégis szabadalmaztatta volna a grafént, majd a szabadalmat eladta volna egy megfelelő forrásokkal rendelkező "patent trollnak". A nálunk is meghonosodott kifejezés olyan személyt vagy vállalkozást takar, aki szabadalmakat vásárol, de termékeket nem készít – inkább a valós termékekkel rendelkező társaságokat perli a súlyos kártérítések reményében.
