A Twitter hivatalos blogján jelentette be, hogy a Kongresszusi Könyvtár kutatási és megőrzési célból minden egyes publikus üzenetet archiválni fog. A nyilatkozat szerint ezek a rövid bejegyzések az emberiség történetét képezik, egyben jól jellemzik is azt, így fontos figyelmet fordítani a megőrzésükre.

Az Egyesült Államokban megjelent minden könyvet, nyomtatott anyagot, térképet, sőt zeneművet archívumában tudó, a világ leghatalmasabb állományával rendelkező Kongresszusi Könyvtár a digitális információkra sem szentel kisebb figyelmet. Ezt mutatja az a bejelentés is, miszerint a könyvtár részévé válik minden eddig és ezután megjelenő, publikus twitt, azaz csirip.

Gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az intézmény belső keresőjében elérhetővé válnak a bejegyzések, amelyeket tudományos, kutatási célokra lehet használni, amellett, hogy egyúttal a könyvtár archívuma is elraktározza a 140 karakternél nem hosszabb üzeneteket

Csiriptörténelem | Gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az intézmény belső keresőjében elérhetővé válnak a bejegyzések, amelyeket tudományos, kutatási célokra lehet használni, és egyúttal a könyvtár archívuma is elraktározza a 140 karakternél nem hosszabb üzeneteket.

Tekintettel arra, hogy naponta már 55 millió csirip generálódik, nem meglepő, hogy a folyamat nem jelent azonnaliságot. A könyvtár állományába féléves késleltetéssel kerülnek át a twittek.

A mikroblogokra épülő Twitternél természetesen nagyon boldogok, hogy a sok éve gyűjtött bejegyzések részévé válnak ennek a történelmi archívumnak. Való igaz, nem egy eset fordult elő az elmúlt időszakban, amikor a Twitter több és pontosabb információt közölt egy-egy eseményről, mint a teljes média. Elég csak az iráni zavargásokra gondolni, vagy a nagyobb katasztrófák idején tapasztalható óriási hírfolyamra.

A magyar valóság | Ha nem is világrengető eseményként, de ide vehetjük a hétvégi parlamenti választást is. Amíg a Választási Bizottság tagjai önmagukat ismételve motyogtak és hümmögtek, a Twitteren folyamatosan követhető volt a legfrissebb feldolgozottság szerinti állás. Vajon az Országos Szécsényi Könyvtár állományába mikor kerül be mindez?
 

Jó vagy rossz, hogy 67 százalékos biztonsággal triázsol az MI?

Egy a Science-ben megjelent tanulmány szerint jó, mert így is sokkal pontosabb, mint az ember. De vannak erős korlátai is.
 
A szolgáltatásként kínált mesterséges intelligencia és robotizált folyamatautomatizálási megoldások leegyszerűsítik a bevezetést, miközben új kockázatokat is hoznak.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.