Az Ericsson budapesti kutatás-fejlesztési központjában idén újabb 150 mérnöknek, fejlesztőnek kínálnak munkalehetőséget - jelentették be csütörtökön a társaság globális vezetői társaságában A vállalat 1500 hazai alkalmazottja közül már ma több mint 1000 fő foglalkozik kutatás-fejlesztéssel, amivel az Ericsson az ország legnagyobb K+F tevékenységet végző társasága.

A központ több fejlesztési megbízással is rendelkezik, amelyek többek között a mikrohullámú hálózatok, illetve a hálózat menedzsment megoldások területére terjednek ki. A budapesti K+F központból kikerülő magyar mérnöki szabadalmak meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben.

Hans Vestberg, az Ericsson csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a vállalat 2011-ben már 100 éves fennállását ünnepli Magyarországon. Sinisa Krajnovic, az Ericsson Magyarország K+F Központjának igazgatója arról számolt be, hogy a központ alkalmazottaink száma az elmúlt két évben is mintegy 400 fővel gyarapodott.

_{Sinisa Krajnovic, Fellegi Tamás és Hans Vestberg a csütörtöki bejelentésen}

Több K+F ■ A bejelentésen részt vett Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője is, aki elmondta: fontos üzenet minden piaci szereplő számára az, hogy "egy olyan óriásvállalat, mint az Ericsson, elkötelezett maradt a közép-kelet-európai piacok mellett és továbbra is mindent megtesz a fenntartható növekedés érdekében."

A nemzeti fejlesztési miniszter közölte: a versenyképesség ösztönzése érdekében 2011 júliusáig a kormány megvizsgálja a K+F tevékenységhez kapcsolódó lehetséges adókedvezményeket. 2020-ra a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítandó GDP arányos összeget a jelenlegi 0,9 százalékról a kétszeresére, 1,8 százalékra növeli.

Kompetenciaközpontok ■ A K+F tevékenység erősítését tűzte ki célul az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elektronikai tagozata is. A tagozat vezetője, Gacsal József (civilben az Intel üzletfejlesztési igazgatója) a szervezet szerdai sajtóbeszélgetésén elmondta: a magyarországi elektronikai par GDP-arányosan 4. helyen áll a világon, a bruttó hazai összetermék 5,3 százalékát ez az iparág adja, azaz jelentősen nagyobb részt, mint az építőipar, a mezőgazdaság vagy éppen a turisztika.

A világpiaci trendek azt mutatják, hogy a multik szeretik közel vinni a gyártást a K+F-hez, viszont ha nem sikerül Magyarországra vonzani a kutatás-fejlesztést, akkor a következő években a meglévő gyárakat is elvihetik. Ennek elkerülése érdekében alapvető változtatásokra lesz szükség a következő években a köz- és felsőoktatás területén, az angolnyelv-tanítástól kezdve a műszaki-természettudományos képzés erősítéséig. Emellett a K+F tevékenység hazánkba vonzása érdekében állami támogatással - területtel, infrastruktúrával, szervezéssel - olyan kompetenciaközpontokat lehetne létrehozni, ahol a piaci versenytársak együttműködhetnének különböző kutatásokban, például az autógyártás , biotechnológia, energiatakarékosság, intelligens mérés (smart metering) vagy az egészségügyi megoldások területén.