Mintegy 36,5 milliárd dollár értékben helyeztek üzembe tavaly okosmérőket a világon. Ez a piac az utóbbi három évben évente 35 százalékkal tudott bővülni, ami szép eredmény, különösen a világgazdasági helyzet fényében – írja a FierceSmartGrid online szaklapban Allan McHale, a témát kutató amerikai Memoori Research piackutató alapító partnere.
 
Amerikában támogatják ■ A globális piac hozzávetőlegesen egyötödét 7 milliárd dollárnyi beruházást 2012-ben az Egyesült Államok hajtotta végre. Washington azonban mindezek ellenére elégedetlen az elért eredményekkel. Az elégendetlenség oka az, hogy az energiaipar a 2009-ben elfogadott beruházásösztönzési törvény (American Recovery and Reinvestment Act) nyomán több mint 4 milliárd dollárnyi támogatást kapott újabb okosmérő programok megvalósítására. Ráadásul tavaly ezzel a teljesítményével már nem is tarthatta magát ezen a piacon a legjelentősebb globális szereplőnek, mivel Kína lekörözte.

A piackutató szerint az újabb beruházásokat az egyre drágább hagyományos energiaforrásokról az alternatív, megújuló energiára való átállás is hajtja. Az okosmérők révén jobban behatárolhatók a fogyasztási csúcsok és mélypontok, amihez mind a felhasználók, mind az energiatermelők jobban tudnak igazodni. Ezzel komoly költségmegtakarítások érhetők el.



Kényszerítő tényezők ■ Az alternatív energiára való átállás leginkább Európát jellemzi, ahol még ma is sok ország energiagazdálkodása alapszik az importforrásokon, mindenekelőtt a földgázon. Németországban például az a terv, hogy 2020-ra az alternatív energiaforrások adják a teljes energiaszükséglet 35 százalékát, 2050-re pedig már a 80 százalékát.

Annak ellenére, hogy tavaly megfosztották a trónjától az USA rendelkezik a legfelkészültebb piaci szereplőkkel az okosmérők területén, ahol amúgy manapság komoly változáson megy keresztül az ágazat. A múlt évben világszerte mintegy 19,5 milliárd dollárt fordítottak a piaci szereplők a riválisok felvásárlására, konszolidációs lépésekre, és ennek több mint a 75 százalékát az USA-ban költötték el. A kockázati tőketársaságokat sem hagyja hidegen ez a terület, amit az is mutat, hogy tavaly az ilyen célú befektetéseik végösszege megközelítette a 800 millió dollárt. Ennek zöme ugyancsak amerikai cégekben landolt.

Itthon még a pilotok is lassan indulnak ■ Magyarországon az okosmérő beruházásokban egyelőre csak néhány pilot projektről beszélhetünk, azaz az áram- és a földgázelosztók megtették az első lépéseket. A Földgázelosztói Együttműködés Fóruma szerint Budapesten olyan kezdeményezés is indult, amelyben a helyi áramelosztó és földgázelosztó a vízszolgáltatóval és a távhőszolgáltatóval együttműködve valósít meg okosmérés-tesztet. Ez a szervezet szerint jó példáját adja annak, hogy az országos centralizáció helyett a helyi megoldásokban rejlő szinergiákat kihasználva lehet ésszerű és gazdaságos rendszereket kiépíteni.

A mostani elképzelések szerint az uniós ajánlás alapján a kormányzat 2020-ig a fogyasztóknak legalább a 80 százalékát bekapcsolná az okos mérési rendszerbe – írja az intellimeter.blog.hu. A 2014-re várható kormánydöntésben kulcsszerepet játszik majd a költségek és az elvárható haszon alakulása. A nemzetközi példák és a hazai becslések alapján 20 és 40 ezer forint közé tehető egy okos mérő ára.

Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy 2014 után mennyibe fog kerülni az okosmérő rendszer, a jelenlegi számítások szerint azonban  százmilliárdokról beszélhetünk. Európai példák már vannak rá, a svédeknél 6 millió villamosenergia-fogyasztásmérő felszerelésének teljes költsége megközelítőleg 900 millió euróba került. A jóval nagyobb, 33 millió okos mérőből álló olaszországi rendszer 2,1 milliárd euróba került. Az itáliai fogyasztóknak viszont egy centjébe sem kerültek az új mérőeszközök, mivel a költségeket a szolgáltató állta. A mérőeszközök viszonylag rövid idő alatt ledolgozták az árukat, miután évente 500 millió eurós megtakarítást hoznak.