Ha a válságból kilábalóban lévő vállalat nem spórol egy vasat sem az informatikai kihelyezéssel, az könnyen jelentheti, hogy IT-vezetője jól végzi a dolgát.
A The Wall Street Journal egyik szerzője nemrég a Microsoft és az indiai Infosys kiszervezési megállapodásán élcelődött. Eszerint ha a Washington állam beli cég munkatársai nehezen boldogulnak valamelyik Excel táblával, nem a szomszéd szobába mennek, ahol esetleg olyasvalaki dolgozik, aki ténylegesen részt vett az Excel program fejlesztésében. Helyette inkább pár ezer kilométerre, Indiába telefonálnak, és az ottani ügyfélszolgálati munkatárs segítségét kérik. A poén elég esetlen, már csak azért is, mert normális helyeken a fejlesztőknek semmi közük az ügyféltámogatáshoz, ráadásul az Infosys szolgáltatásai is messze túlmutatnak a telefonos távgyógyításon. Azt viszont jól szemlélteti, hogy az informatikai kihelyezés (outsourcing) sokak szemében mennyire kevéssé körülhatárolt fogalom.
A BellResearch március végén közzétett kutatásából kiderül, hogy a hazai vállalkozásoknál is ugyanaz a helyzet, mint a WSJ szerkesztőségében: a tíz vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégek üzleti-stratégiai vezetői közül csak minden második gondolja úgy, hogy pontosan tudja, mit takar az outsourcing. Sok szolgáltatást a gazdasági döntéshozók nem tekintenek kihelyezésnek, néhány tevékenységet pedig már régen kiszerveztek, vagy soha nem is hoztak létre házon belül – mutat rá
Sugár Mihály, a kutatócég vezető tanácsadója.
Valószínű, hogy a pénzpiaci válság sem segített a fogalmak tisztázásában, hiszen a kihelyezés a kedvezőtlen gazdasági helyzetben sokszor a kizárólag a költségcsökkentés eszközévé redukálódott. Azok a kihelyezési megállapodások, amelyeknek egyetlen célja a költségek lefaragása, általában igen merev feltételeket szabnak. Ez a rugalmatlanság viszont kifejezetten káros az éledező gazdasági környezetben, ahol különösen gyorsan kell mozdulni minden lehetőségre. A takarékosságot célozva elterjedt a standardizálás, aminek ugyancsak megvan a maga hátulütője.
Képzeljük el, hogy egy technológiai vállalat kutatás-fejlesztési és gyártó részlegei hasonló szolgáltatási szinten kapnak informatikai támogatást. Az előbbi esetében felesleges lehet a szükségesnél nagyobb rendelkezésre állás, ami viszont alapkövetelmény az utóbbinál; ezzel szemben a K+F részleg nélkülözni fogja például azokat a csúcshardvereket, amelyeket a termékek fejlesztéséhez és teszteléséhez használna. Az általános szolgáltatóval kötött megállapodás egyszerűbbnek tűnhet, és valóban számottevő megtakarításokhoz vezet, míg a szóban forgó vállalat üzletmenetére nincs különösebb negatív hatással – legalábbis kezdetben. Mire pedig észbe kapnak, talán már késő lesz.
Újabban már a szolgáltatásként kínált szoftverek (SaaS) és a számítási felhő (cloud computing) modellek is komolyan befolyásolják az informatikai kihelyezések piacát. A változás ebben a tekintetben többet jelent a válság előtti „békeidőkhöz” való visszatérésnél. Bár ismét érvényre jut az az elv, hogy az outsourcing nem – vagy nem elsősorban – a költségek csökkentéséről szól, az új megközelítések a szolgáltatók és a megrendelők részéről is szemléletváltást követelnek.
Érdekes módon az IT-vezetők dolga a válságból való kilábalással válik egyre nehezebbé. Legfontosabb feladatuk már nem egyszerűen a kiadások lefaragása, hanem ismét azt várják tőlük, hogy az informatika tényleges, kézzelfogható üzleti értéket teremtsen. Ez nagy lehetőségnek tűnik, de rendelkezésükre álló eszközök választéka már-már nyomasztóan széles. Ugyanígy a pénzügyi vezetők sincsenek könnyű helyzetben, mivel az elkövetkező időszak kiszámíthatatlan feltételei között kell összehangolniuk a megtakarítást és befektetést célzó kezdeményezéseket. Az informatikai kihelyezés ilyen körülmények között fontos és érzékeny terület lehet, hiszen egyszerre szolgálhat a fejlődés és a költségcsökkentés eszközéül.
A kifejezetten outsourcing területre szakosodott Horses for Sources kutatócég szerint egy darabig még a „munkaerő adás-vétel” dominálja az outsourcing-piacot, azonban a versenyképes szolgáltatóknak egyre több és színvonalasabb konzultációs munkát kell végezniük – vagyis rákényszerülnek, hogy megtanuljanak eligazodni az ügyfelek működési területén, plusz üzleti vagy minőségi értéket biztosítva nekik. Sok szakértő az outsourcing-szerződések újratárgyalását várja, ám ezúttal nem az árak csökkentése, hanem a megtakarítások reményében vállalt "kényszerzubbony” eltávolítása lesz a cél. Úgy tűnik, ez a trend itton is érvényesül – kíváncsiak voltunk, hogy fest a válság utáni outsourcing piac helyzete a hazai szolgáltatók szemével.
Juhász Lajos vezérigazgató, NAVIGATOR Informatika Zrt.
■ A NAVIGATOR szerint a válságból való kilábalással milyen lényeges változások várhatók az IT-outsourcing piacon?– Az IT-outsourcing piacon a vállalati költségcsökkentés előtérbe kerülése és az új érdeklődők számának átmeneti növekedése ellenére sem emelkedett jelentősen az informatikai erőforrás-kihelyezések száma. Megnőtt azonban a szerződéskötések átfutásának ideje, és jelentős mértékben csökkentek a szolgáltatási díjak. A piac szemponjából kulcsfontosságú, hogy a vállalatok észrevegyék az IT-outsourcing megtakarítási potenciáin kívüli, egyéb előnyeit – mint az információbiztonság, az üzembiztonság, a transzparencia és a kiszámíthatóság –, és nyitottak legyenek az innovatív megoldásokra. Az egész IT-outsourcing piacra kedvező hatással lehet, ha a vállalatok felismerik, hogy ezek a tényezők mennyire fontosak a válságból való kilábalásban.
2010 második felében várunk változásokat a piacon: tovább nőhet az informatikai erőforrás-kihelyezés és a virtualizáció iránti igény, valamint a vállalatok egy stabilabb gazdasági környezetben várhatóan ténylegesen elfogadják, és alkalmazzák az innovatív megoldásokat.
■ A hazai piacon hogyan érvényesülnek az új IT-outsourcing trendek?– Számos fórumon foglalkoznak Magyarországon az új IT-outsourcing trendekkel, de véleményem szerint ez csupán az ismerkedési fázis, a gyakorlatban egyelőre nagyon kevés vállalatnál alkalmazzák. Például kiemelten fontos lenne a magasabb szintű szellemi tanácsadás és konzultációs szolgáltatások, azonban mi úgy tapasztaltuk, hogy a vállalatok többek között egyelőre ezzel próbálnak költségeket csökkenteni.
Az elkövetkezendő időszakban a vizualizációs szoftverek, valamint az információkat tároló központi kiszolgáló szerverek virtuális konszolidációja kerül a középpontba. A szerver virtualizáció mellett a hosszú távú cél mindenképpen a teljes informatikai vertikumot lefedni képes IT-virtualizáció, mivel vállalati szinten így lehet jelentősebben fokozni a megtakarítást és ezzel nagyobb hatékonyságot elérni.
Ormosi Viktor üzletágigazgató, HP Enterprise Services
■ A HP szerint a válságból való kilábalással milyen lényeges változások várhatók az IT outsourcing piacon?– Az elmúlt két esztendőben – feltehetően a válság hatására – a vállalatok részéről drasztikusabbak lettek a költségmegszorítási elvárások a támogató szervezetekkel, így az informatikával szemben is. A költségnyomás miatt az informatikai vezetők olyan megoldásokat kerestek, amelyekkel az adott probléma – például egy szerver élettartamának meghosszabbítása – hatásait lecsökkenthetik, vagy akár 1-2 évvel is eltolhatják.
A tulajdonosi szerkezettől függően másképpen reagálnak az egyes vállalatok Magyarországon. A külföldi tulajdonban lévő leányvállalatok számára "céges policy" formájában érkezik az iránymutatás, hogy miként kell működni, milyen termékre kell összpontosítani, és milyen eszközökkel kell a költségstruktúrát átalakítani. A magyar kkv-knél a válság kezelése a helyi vezetőségtől függ. Ez egyrészről hátrányos, hiszen mindent helyben kell kitalálni, másrészről lényegesen nagyobb szabadságot ad, hogy a helyi piaci környezetre adaptálva kell módosítani a stratégiát.
Magyarországon nem jellemző a teljes körű outsourcing, a vállalatok inkább modulárisan építik fel a működésüket, és a belső IT üzemeltetés mellett outsourcing partnereknek adnak ki egyes területeket. Azonban fontos megjegyezni, hogy válság hatására nem elsősorban az informatikai outsourcing, hanem az üzletifolyamat-kihelyezés (Busines Process Outsourcing) érezhető nagyobb mozgás. Ilyenkor is fontos azonban, hogy egy megalapozott üzleti terv alapján történjen meg a folyamat kiszervezése, és külső tanácsadóval mérjék fel a változtatás révén remélhető üzleti előnyöket, a belső szervezetnek ugyanis nem minden esetben áll érdekében a kiszervezés, és nem is feltétlenül tudja felmérni a cég teljes egészére jelentkező üzleti előnyöket.
■ A hazai piacon hogyan érvényesülnek az új IT-outsourcing trendek?– A magyar piacra mind a mai napig a proaktív értékesítés a jellemző, azaz nem szokták a cégek a szolgáltatókat keresni, hanem az outsourcing szolgáltatónak kell hosszan ecsetelnie a kiszervezés előnyeit, hogy meggyőzze az üzleti döntéshozókat. Szemben bármely nyugat-európai, így például a német piaccal, ahol az HP-hez és más szolgáltatókhoz is folyamatosan érkeznek az ajánlatkérések a vállalatok részéről. Ezzel együtt sokkal érettebb a piac, mint pár évvel ezelőtt, hiszen a valódi piacgazdaság megjelenése óta hazánkban elég idő telt el ahhoz hogy a vállalatok döntéshozói nyitottak legyenek arra a szemléletre, amely elsősorban azt tekinti szem előtt, hogy az egyes szolgáltatási funkciók miként tudják segíteni az üzleti működést, és mi a megfelelő ár-érték arány ezen területek összköltségére.
A legfontosabb érv az outsourcing szolgáltatást igénybe vevő cégeknél mégsem közvetlenül a költségek csökkentése, hanem az, hogy a szolgáltatással kapcsolatos kockázatok ne növekedjenek a rá fordított összeg zsugorodásával; a szolgáltatók ezen a téren tudnak hozzáadott értéket nyújtani. Valójában megtakarítás nélkül nem is lehetséges kiszervezésben gondolkodni: az outsourcing révén felszabaduló erőforrásokat a vállalat olyan invesztíciókra fordíthatja, amely révén a jövőben ismét meglóduló piacon növekedést érhet majd el. A meglévő outsourcing szerződések esetében az ügyfelek jelenleg is folyamatosan számos új igénnyel állnak elő, ami lehet a volumen kiterjesztése, a szerződés idejének meghosszabbítása vagy akár a terjedelmének kibővítése – mindezt a működési kockázatok növekedése nélkül tudják megtenni.
A korábbi időszakhoz képest érezhető a változás a sajátköltség számítás területén is, hiszen korábban az ügyfelek nem voltak hajlandók kiteríteni lapjaikat, hogy a belső üzemeltetésben az adott informatikai funkció mennyibe került. Most azonban már részletesen megadják a saját költségeket, és ehhez képest kérik azt, hogy a kiszervezéssel mondjuk 15 százalékot takarítson meg a szolgáltató. Megítélésünk szerint a költségcsökkentési hullám már elérte az outsourcing szolgáltatókat is, mert az ügyfelek és más magyarországi informatikai vezetők egybehangzóan a szállítói költségek csökkentését jelölték meg a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb útnak. Ez nagyobb megrázkódtatások nélkül végbe is megy, hiszen minőségromlás nélkül tudnak megtakarítást elérni azáltal, hogy a professzionális szolgáltató – amelynek ez a fő szolgáltatási területe – hatékonyabban allokálhatja az erőforrásokat, és az ebből keletkező megtakarítást képes megosztani, figyelembe véve a saját profitelvárásait és az ügyfelek költségcsökkentési igényeit. Sokszor a szolgáltató a szerződéses időtartam meghosszabbítása mellett adja meg a kért csökkentést.
Az elmúlt években megjelent jelentős szereplők sem Magyarországon, sem a világon nem változtak, a hazai piacon pedig meghatározó az a tendencia, hogy a nagy multinacionális cégek kelet(ebb)re telepítik kiszolgáló szervezetre bízható tevékenységeiket. A multinacionális vállalatok számára gyors eredményt jelenthet, ha a jól definiált üzleti folyamataikat – IT, adminisztratív területek – alacsonyabb költségű országba telepítik. Ennek a tendenciának továbbra is az egyik haszonélvezője a kelet-közép-európai régió. Természetesen Magyarországnak ezen a piacon komoly harcot kell vívnia a szomszédos országokkal, azonban ez a verseny az egyes gazdaságokra is pozitív hatást gyakorol.
(A cikk szerkesztett formában a Figyelő IT Trend 2010. májusi számában jelent meg.)
