Bár most is folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy a technológiai befektetők és cégvezetők személyesen is egyre többet használják a mesterséges intelligenciát, a Futurism beszámolója alapján ezen a területen is látványos ellentmondások jelentek meg. Erre a legfrissebb példa Paul Graham, a startupgyorsító és tőkebefektető Y Combinator társalapítója, nem mellékesen a Szilícium-völgy egyik közismert arca, aki kezd belefáradni a technológia kritikátlan alkalmazásába: állítása szerint a látványosan MI-vel összerakott prezentációkat végignézni sem hajlandó már, és az olyan e-maileket sem olvassa végig, amelyeket emberek írtak alá, de nyilvánvalóan MI-vel generáltak.

Graham az X-es közösségi csatornáján fejtegeti, hogy a reménybeli cégalapítóktól kapott levelek nagy része ma már a "lényegre törő újságírói stílusban" íródik, és ebből számára nyilvánvaló, hogy mesterséges intelligenciával készültek, mivel korábban senki sem fogalmazott ilyen hangvételben. Szerinte pedig "nehéz nem ignorálni" az ilyen személyes, de mégis MI-vel összetákolt leveleket, mert olyan érzést keltenek, mintha valaki hazudna az embernek, arra pedig senki sem kíváncsi. És ahogy a Futurism felhívja rá a figyelmet, ez a tech-vezetőknek sem jó hír, akik olvashatnának a sorok között, ha nem "a chatbotok álszenteskedő tanácsainak kikérésével" lennének éppen elfoglalva.

Graham nemcsak megfelelő láthatósággal rendelkezik ezekben a körökben, mint fontos MI-fejlesztő és -befektető, hanem aktívan sulykolja, hogy a mesterséges intelligencia aktuálisan "sok keményen dolgozó startup-alapítónak biztosítja meg a megérdemelt növekedést". Így a legfrissebb megnyilatkozása minimum ellentmondásosnak nevezhető, hiszen az MI forradalmi szerepével párhuzamosan az MI-használókról negatívan nyilatkozik.

Kifejti például, hogy az ilyen anyagokat látva kevesebbre tartja azok szerzőit, akik nem tudnak vagy nem mernek segítség nélkül írni, és így megpróbálják őt is becsapni. Szerinte "bármelyik tinédzser meg tudja csinálni", hogy az MI-vel íratja meg a dolgait, a technológiáról pedig az a véleménye, hogy használni kell ugyan, "de a helyes módon". Amire viszont nem ad pontos választ, az éppen a helyes mód kérdése: a nagy nyelvi modellek ugyanis éppen hogy kódot, levelet, pitch-eket írnak, ez lenne a tömeges felhasználásuk.

Lassan nekik is el kellene dönteniük

Természetesen a mesterséges intelligenciát sok más tevékenység támogatására is jól lehet használni, de azok önmagukban mind réspiaci alkalmazások, vagyis nem olyan területek, amelyekbe a befektetők százmilliárd dolláros nagyságrendben öntenék a pénzüket. A Graham okoskodásában felbukkanó ellentmondás pedig meghatározza az egész iparágat, amit jelenleg az hajt, hogy gyorsabban építik és telepítik az MI-készségeket, mint ahogy a különféle ellentmondások felszínre kerülnek.

A Futurism külön is idéz egy kommentet, amelynek szerzője arról ír, hogy azok az emberek, akik a mesterséges intelligenciát pumpálják, nem igazán érzik jól magukat az MI-kimenetek "fogadó oldalán". Ahogy arról mi is többször beszámoltunk, a nagy MI-alkalmazók, sőt a legnagyobb MI-fejlesztők is hajlamosak arra ösztönözni az álláskeresőket, hogy ne nyúljanak a mesterséges intelligenciához a felvételi folyamat során. Amikor pedig a Columbia Egyetem egyik hallgatója olyan eszközt készített és árult, ami MI-támogatással segítette át a jelentkezőket a nagy techcégek interjúin, őt egyenesen kirúgatták emiatt.

Röviden, a technológiai piac szereplői általánosan pozitív dolognak hirdetik a mesterséges intelligenciával hajtott diszrupciót, és természetes jelenségként hivatkoznak az ezzel összefüggő munkaerőpiaci átrendeződésre is, de attól hidegrázást kapnak, amikor ugyanezt a technológiát az ő folyamataik felforgatására használja fel valaki. Így lehetséges, hogy már az interjúk szervezésében is igyekeznek korlátozni az MI használatát, miközben alkalmazottaikat javában az MI-eszközök felé terelik a hatékonyabb munkavégzésre hivatkozva.