
Múlt héten tartott közgyűlésén Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta elnökévé az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz). Prof. Dr. Monostori László, aki az elmúlt 10 évben irányította a platform munkáját, tiszteletbeli elnökként segíti a szakmai közösséget.
Ács István szakmai karrierje a Bosch Rexroth vállalathoz kötődik. 1990-től a vállalat tervezőmérnökeként, majd mérnök-kereskedőjeként, később divízióvezetőjeként vett részt ipari innovációs folyamatokban. 1999-ben nevezték ki a Bosch Rexroth ügyvezetőjévé, majd 2015-től megkapta az Adria-régió felügyeletét is. Ezek mellett a magyarországi Bosch Csoport Ipar 4.0-ért felelős felső vezetőjeként dolgozott 2025-ös nyugdíjba vonulásáig. Azóta a Targa Consulting Kft. ügyvezetőjeként dolgozik ipari digitalizációs projekteken.
Azonnal kell lépni
Ács szerint döntő időszak előtt áll Magyarország, mert miközben az ipari termelés súlya EU-s összevetésben átlag feletti (a GDP 22 százaléka), a termelékenység alacsony, még a V4-országok átlagát sem éri el.
Ezen a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül nem lehet változtatni. Ha azonban beindulhatna egy gyorsított ipari digitalizációs folyamat, azzal a magyar gazdaság az európai innováció alakítója is lehetne, véli Ács. A következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az MI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik.
Ebben kulcsszereplők a kkv-k, mert csak a felzárkóztatásukkal állhat növekedési pályára az ország. A digitalizációjukba fektetett összeg azonban akár 6–18 hónap alatt is megtérülhet, véli az Ipar 4.0 NTPSz új elnöke.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?