Az amerikai CIO.com nemrégiben érdekes összeállítást közölt az informatikai vezetők gyakori kommunikációs hibáiról – azokról a baklövésekről, amelyek súlyosan károsíthatják a CIO-k reputációját, mivel megerősítik a velük kapcsolatban okkal vagy ok nélkül kialakult, negatív sztereotípiákat. Meredith Levinson gyakorló és ex-CIO-k, illetve egy kommunikációs szakember segítségével gyűjtötte össze azokat a buktatókat, amelyekkel az informatikai vezetők szembe találhatják magukat; az alábbiakban mi is öt pontba foglaljuk a legérdekesebb jelenségeket.

Technikai részletek és szakzsargon | A szakzsargont használó ember figyelmen kívül hagyja, hogy beszélgetőpartnerének az adott tárgyban meddig terjed a tudása – ebből a szempontból egy IT-szakembernek különösen elővigyázatosnak kell lennie. Ugyanígy igaz, hogy a különféle problémák technikai részletei nem feltétlenül érdekesek vagy érthetők más vezetők számára. Ők az egészből annyit értenek meg, hogy informatikus munkatársuknak problémái vannak, de nem látják világosan azok természetét, sem saját szerepüket a megoldásban. Ez viszont csak arra jó, hogy feszültté tegye őket, ami kár a bizalom megrendüléséhez is vezethet. Hasonló helyzetet eredményezhet azonban, ha a fentiek szellemében a CIO túlzottan leegyszerűsít egy problémát. Arra, hogy "Mindenki meghal, ha nem veszünk tíz új szervert!", a többi vezető csak felborzolja a tollait, mert úgy érzi, hogy az IT megint benyújtotta a számlát az újabb játékszereiről.

"Szélszes" vagy "albérleti" szöveg | Természetesen nem minden CIO rendelkezik informatikai gyökerekkel. Sokan közülük valamilyen üzleti területről érkeznek, és hajlamosak rá, hogy úgy kezeljék a csapatuk tagjait, mintha mondjuk kereskedők lennének. Ezzel szemben a technikai szakembereknél nem igazán működik a "Gyerünk, kapjuk el őket!" típusú kommunikáció, ők legfeljebb a szemüket forgatják ilyenkor, és a laptopjukba mélyednek. Az sem szerencsés, ha a műszaki vonalról érkező CIO kifelé viszi magával az eddig közvetlen kollégáival használt nyelvezetet – nem biztos, hogy vezetőtársai is vevők a többi vállalati részleg ócsárlására vagy a bé betűs kifejezésekre.

(Ön)bizalmi kérdések | A tapasztalt CIO-k jogosan bíznak meg saját ötleteikben és szakértelmükben, ám elképzeléseiket sokszor ellentmondást nem tűrve próbálják meg lenyomni mindenkinek a torkán, saját beosztottaiktól kezdve egészen a többi vezetőig. Bizonyos projektek sokkal simábban zajlanának, ha a résztvevőknek lenne idejük és lehetőségük, hogy megértsék és elfogadják a CIO álláspontját. Bár minden informatikai beruházás tényeken alapszik, ezekben mégsem érdemes túlzottan megbízni: ha egy megoldás tényekre épülő, analitikus bemutatása nem teremt érzelmileg is kapcsolatot a többi vezetővel, akkor nem feltétlenül sikerül "eladni a portékát".

Néma gyereknek... | Bármilyen közhelyes, de a lényegre törő kérdések feltevése és a válaszok figyelmes meghallgatása két szempontból is fontos. Egyrészt csak így lehet többletinformációhoz és rálátáshoz jutni a különféle ügyekben, másrészt így lehet kapcsolatot építeni a többi vezetővel. Abbie Lundberg, a CIO.com által idézett kommunikációs szakember szerint nagyon sok informatikus mégsem él ezzel a lehetőséggel, mert kellemetlenségektől tart, ha kiderül, hogy magától nem volt tisztában a válaszokkal.

Az ördög a részletekben | Azzal már sok CIO tisztában van, hogy fontos elmagyaráznia, milyen értéket hoz az informatika az üzleti folyamatokba, ám ez nem minden esetben könnyű dolog. Egy üzletiintelligencia-eszköz kapcsán például nem elég kiemelni, hogy milyen adatokat lehet vele kinyerni, és milyen területre biztosít mélyebb betekintést – azt is meg kell fogalmazni, hogy mindez hogyan befolyásolja az üzleti folyamatokat, hogyan segíti az eladásokat vagy az ügyfélkapcsolati munkát. Érdemes azonban megtartani a téma fókuszát, vagyis elkerülni a százoldalas PowerPoint prezentációkat; sokszor többre lehet jutni egy rövid, hatásos bemutatóval.