Az unió kereskedelmi ügyekért felelős biztosa, Karel De Gucht a héten jelentette be, hogy Brüsszel ismét antidömping és antiszubvenciós vizsgálatot akar indítani a Kínából származó távközlési hálózati berendezések importja ügyében. A vizsgálat leginkább két ottani gyártót érintene: a Huaweit és a ZTE-t, amelyek Európában is egyre erőteljesebben vannak jelen. A biztos nyilatkozatában olvasható, hogy a kínai távközlési hálózati eszközök bevitele az unió piacára már meghaladja az évi egy milliárd eurót. (A két cégek Magyarországon is nagy értékű  megbízásokat nyert el. A Huawei építette ki a Vodafone, a ZTE pedig a Telenor újgenerációs hálózatát.)

A mostani bejelentés mögött már egy jó ideje húzódó konfliktus áll. Mint azt januárban a Financial Times kiderítette, De Gucht egy állami szubvencióval kapcsolatos vizsgálat megszüntetését ígérte be azzal a feltétellel, ha az Unió hálózati berendezés szállítóinak a részesedése a távol-keleti ország piacán eléri a 30 százalékot, és a távol-keletiek 29 százalékkal növelik Európában az exportáraikat. Ezeket a követeléseket a kínaiak irracionálisnak tartották. A brit üzleti lap akkor azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a konfliktusból kereskedelmi háború kerekedik.




Az európai gyártók félnek a bumeráng hatástól ■ Karel De Gucht a a mostani bejelentése kapcsán megjegyezte: mielőtt bármi lépést tennének, keresik a megegyezés lehetőségét a kínai hatóságokkal. Ha mégis sor kerül a vizsgálatra, annak olyan formáját, az úgynevezett ex officio trade defence action-t választják, amelyhez nem kell az érintett uniós ágazattól hivatalos panaszbejelentés, ezért az eljárást a bizottság saját kezdeményezésére is elindíthatja.

A brüsszeli illetékesek nem is nagyon számíthatnak a lépés kapcsán az európai gyártók – az Ericsson, az Alcatel-Lucent és a Nokia Siemens Networks – szimpátiájára. Azok ugyanis tartanak attól, hogy a vizsgálat miatt, főleg ha még azt támogatják is, kizárnák magukat a nagyon vonzó  kínai piacról. Márpedig ott a China Mobile révén most több milliárd dolláros távközlési beruházásra lehet számítani. A távol-keleti szolgáltató hamarosan megversenyezteti a szállítókat negyedik generációs TD-LTE hálózatának a kiépítésére. Az Ericsson a tavalyi ajánlattételi szakaszban már elnyert egy nyolc százalékos részesedést, a mostaniban ennél többre számít.
 
A Wall Street Journal értesülése szerint a svéd gyártó vezetői kimondottan ellenzik a vizsgálatot. A lapnak nyilatkozó Ulf Pehrsson, a cég kormányzati és ipari kapcsolatokért felelős vezetője megjegyezte: "Nem hiszünk az egyoldalú lépések sikerében. Az Ericsson is az ágazat szereplőire vonatkozó globális szabályok alkalmazását támogatja.”

A tagországok közül a lépést néhány olyan is ellenzi, ahol a két kínai vállalat jelentős munkahelyteremtő is. (Mindkét társaság különböző mértékben, de befektetőként is jelen van a magyar piacon. A Huawei egyebek mellett többszáz főt foglalkoztató gyártást és európai logisztikai bázist hozott az országba.)

Visszautasított vádak ■ A kínai gyártók természetesen visszautasítják az illegális szubvenció vádját, a Huawei tiltakozott is a vizsgálat ellen. A ZTE viszont azt jelezte a Dow Jones hírügynökségnek, hogy ez ügyben egyelőre nem keresték meg a céget az uniós illetékesek, és biztos abban, hogy egy ilyen vizsgálat semmilyen szabálytalan kereskedelmi gyakorlatot nem tár fel az esetükben. George Sun, a ZTE vállalati stratégiáért felelős vezetője megjegyezte: "tőzsdei cég vagyunk, meg kell felelnünk a szabályoknak".

Brüsszel visszafogottan él a kereskedelmét védő intézkedésekkel. A kimutatások szerint a mostanihoz hasonló eljárások az EU éves importjának mindössze a 0,25 százalékát érintik. Tavaly 102 antidömping és 10 szubvenciós ügyben hozott határozatot.


Az USA keményebb ■ Ugyanezen időszak alatt az USA 232 antidömping és 50 szubvenciós ügyben döntött (Kínában ugyanezek a mutatók: 110, illetve 4 eljárás). De az Egyesült Éllamok más formában is megpróbált gátat szabbi a távol-keleti tákvözlési infrastruktúra gyártók térnyerésének. Tavaly tavasszal a Cisco vezetője, John Chambers azt találta nyilatkozni a Wall Street Journalnak, hogy a távol-keleti gyártók közül a Huawei veszélyes méretűre nőtt, ráadásul a cég egy sokkal átláthatatlanabb piaci környezetből érkezik, ahol nem kötelező folyamatosan betartani az üzleti játékszabályokat.

Múlt év őszént aztán egy két évig tartó kongresszusi vizsgálat eredménye is napvilágra került, amely az Egyesült Államokban nem kívánatos cégnek bélyegezte a Huaweit és a ZTE-t – nemzetbiztonsági kockázatok miatt. A vizsgálat szerint ugyanis fenáll a veszélye, hogy a kínai állam szükség esetén "ráteszi a kezét" a két kínai cég által szállított vállalati hálózatokra és eszközökre. A gyártók természetesen cáfolták a vádakat.