Eddig elsősorban várakozásokat, becsléseket tartalmaztak a cloud computinggal kapcsolatos elemzések; ha sok ilyet olvasunk, óhatatlanul felmerül bennünk az igény a tények iránt. Két kérdés a legizgalmasabb: a várt előnyök valóban jelentkeznek-e a gyakorlatban, illetve mi, magyarok mennyire felelünk meg a nemzetközi trendeknek?
A cloud computinggal kapcsolatban – most már hagyományosan – az alábbi előnyöket szokás megemlíteni:
• Hatékonyságnövekedés: ennek forrása egyrészt a magasabb eszközkihasználtság, valamint – ezzel összefüggésben – a rendszerek konszolidációja.
• Agilitás: közvetlenül az üzleti sikert támogató tényező, amelynek lényege, hogy az informatikai megoldások gyorsan és rugalmasan követik az igényeket, akár az infrastruktúra, akár az informatikai alkalmazások tekintetében.
• Innováció: az új technológiák mielőbbi kihasználása, és az eszközközpontúság helyett a szolgáltatások fókuszba állítása.
Emellett számos kétely is felmerül, melyek közül a rengeteg vita és tisztázó szándék ellenére még mindig a biztonság viszi a prímet.
Vajon mindez tényleg igaz-e? ■ A kérdést nehéz objektív módon megválaszolni, hiszen ha azt állítjuk, hogy a várakozásoknak csak egy része teljesül (vagy egyáltalán nem realizálódnak), akkor újabb kérdés merül fel: ez minek köszönhető? Tévesek voltak a várakozások, vagy pedig a szereplők nem voltak képesek az előnyök realizálására?
Sajnos ebben a tekintetben az igazság továbbra is "odaát" lesz, sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a válaszokat megtaláljuk. Itt ugyanis a gyors elemző módszertanok nem vezetnek eredményre, a mélyben rejlő okokat nem lehet egyszerű kérdőíves felméréssel feltárni. Ehhez esettanulmányok kellenek, melyeket ráadásul a mai "igehirdető" gyakorlattal ellentétben nem a sikersztorikról, hanem a kétes kimenetelű projektekről kellene elkészíteni.
Nézzük meg, mit tudunk jelenleg! A Symantec 2011-es cloud computing felmérése (State of Cloud) elsősorban a korábbi – fent idézett – feltételezéseket igyekezett validálni. Íme az eredmények az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régióra:
• Penetráció: a megkérdezettek háromnegyede tervezi valamilyen felhőalapú megoldás bevezetését. Ennél jóval kisebb arány látszik a tettek oldalán: mindössze egynegyede állítja, hogy már túl van legalább egy ilyen bevezetésen.
• Biztonság: elsőre furcsának tűnik, de a biztonság egyszerre aggály és cél a válaszadók szerint. Vagyis itt már látszik a szereplők által kifejtett „evangelizáció” eredménye: a biztonsággal kapcsolatos félelmek, negatív várakozások csökkentek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a válaszadók 88 százaléka szerint egy cloud migráció semmilyen hatással nem lenne a biztonságra, akkor az eddig hittérítő munkát eredményesnek nevezhetjük.
• Agilitás: az elvárásokhoz képest (89%) mindössze a válaszadók fele (44%) állította, hogy az üzleti igények gyorsabb kiszolgálása teljesült.
• Hatékonyság: az agilitáshoz hasonlóan itt is csak felerészben sikerült teljesíteni a várakozásokat, mert 87% helyett 41 százalékos eredményt igazoltak vissza az ügyfelek.
• A többi vizsgált szempont esetében (katasztrófatűrés, költségcsökkentés, biztonság) is hasonló eredmények születtek.
Ha ezeket az eredményeket összegezni akarjuk, akkor a közel 50 százalékos célelérés alapján azt mondhatjuk, hogy félig üres a pohár, félig pedig tele van. Hogy melyik változatot tartjuk megfelelőbbnek, az már attitűd kérdése. Szándékosan a második megközelítés mellett érvelve azt mindenképp leszögezhetjük, hogy igenis vannak sikerprojektek a felhőben, és hogy a biztonság megítélése már sokkal pontosabb árnyaltabb képet mutat, mint korábban.
Másrészt azt is megjegyezhetjük, hogy sok esetben nem sikerült realizálni az előnyöket. Itt érdemes lenne mélyebben megvizsgálni a sikertelenség mögött meghúzódó okokat, mielőtt a "félig-üres-a-pohár" attitűdre váltanánk!
A nyilvános felhő alapú megoldások legtöbbször említett előnye
a méretezhetőség és a pénzügyi haszon
Forrás IFUA Horváth & Partners
Mi a helyzet Magyarországon? ■ A Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA Horváth & Partners közös felméréséből – amelyet a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége támogatott – kiderül, hogy a cloud computinggal kapcsolatban a legfontosabb aggály továbbra is a biztonság (a válaszadók 78 százaléka szerint), ami a feltételezett előnyök oldalán mindössze 9,4%-os eredményt produkált.
Az előnyöket tovább vizsgálva a méretezhetőség (70 százalék) és a pénzügyi előnyök (65,6 százaléka) vezetnek, ugyanakkor a gyorsaság (29,7 százalék) már jelentősen alacsonyabb értéket mutat. A válaszok megalapozottságát árnyalja a nyilvános felhő megoldások aránylag alacsony penetrációs szintje, amely egyetlen alkalmazási területen sem haladta meg az egyharmadot.
Ez alapján nálunk még nem az a kérdés, hogy félig tele van-e a pohár, hanem sokkal inkább az, hogy mekkora és mennyire törékeny. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy tovább kell folytatni a – hiteles – evangelizációt!
