Hiányos információkkal rendelkeznek ügyfeleikről a bankok
Bitport2010.07.27.
A döntéshozatal során az pénzintézetek nem támaszkodnak integrált kockázati információkra. Amíg a pénzintézetek nem látják át megfelelően az ágazatot, továbbra sem lesznek képesek kellő gyorsasággal reagálni a piaci eseményekre - figyelmeztet a Vanson Bourne felmérése, amelyet az Oracle megbízásából készítettek.
Az európai pénzintézetek magas beosztású üzleti és informatikai vezetői úgy vélik, hogy a döntéshozatal és a teljesítménymenedzsment során nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a kockázatkezelésre az Oracle most nyilvánosságra hozott felmérése szerint. A Vanson Bourne piackutató cég által elvégzett felmérés keretében európai pénzintézetek szakembereivel készítettek interjút; a pénzügyi szolgáltatások területéről 228, az informatikai területről pedig 222 személy véleményét kérdezték meg.
- A pénzintézetek számára a saját jövőjük megalapozása érdekében elengedhetetlen, hogy integrálják a pénzügyi és a kockázati területeket. A felmérés rámutatott, hogy a pénzintézeteknek még sokat kell tenniük azért, hogy magabiztosan támaszkodhassanak saját adataikra. Az elavult vagy elhanyagolható adatok jelenléte rontja a szervezet teljesítményét és csökkenti a döntéshozatal hatékonyságát. Amíg a pénzintézetek nem látják át megfelelően az ágazatot, továbbra sem lesznek képesek kellő gyorsasággal reagálni a piaci eseményekre - hangsúlyozta a jelentés kapcsán Nazif Mohammed, az Oracle pénzügyi szolgáltatási üzletágának (Financial Services) európai, közel-keleti és afrikai alelnöke.
Az Oracle videója az Európai adatmegbízhatósági jelentésről (magyar felirattal)
Nem nézik a kockázatot | Az "Európai adatmegbízhatósági jelentés" címet viselő tanulmány felhívta a figyelmet néhány, a kockázattal és teljesítménnyel kapcsolatos adatok elérhetőségével összefüggő problémára is, valamint kitért arra a kérdésre is, hogy az informatikai rendszerek mennyiben képesek megfelelni az egyre szigorúbb jogszabályi előírásoknak. A felmérés többek között megállapította: a döntéshozatal során a pénzintézetek nem támaszkodnak integrált kockázati információkra. A felmérésben érintett pénzintézetek 41 százaléka nem egymással összefüggésben értékeli a kockázatot és a teljesítményt, és csak a válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a pénzintézet képes valós idejű integrált teljesítmény- és kockázati információk előállítására.
A jelenlegi informatikai rendszerek nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák a pénzintézetnek azokat az információkat, amelyek segítségével azonnal reagálhatnának a külső körülmények változására. A válaszadóknak mindössze 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte a pénzintézet informatikai rendszere képes a tárolt adatok alapján valamennyi szervezeti egységre kiterjedő, teljes körű kockázatelemzésre. Ezzel szemben a megkérdezettek 64 százaléka, azaz közel kétharmada úgy véli, hogy az informatikai részleg nem képes a pénzintézetről átfogó elemzést készíteni. Így például a vizsgálatban részt vevő bankoknak mindössze 32 százaléka állította, hogy probléma nélkül hozzáfér kulcsfontosságú adatokhoz (például az üzletfelekkel kapcsolatos információkhoz).
A tanulmány szerint a pénzintézetek nincsenek tisztában azzal, hogy a kockázatok milyen súlyos hatással lehetnek a szervezet teljesítményének egészére. A bankszektor válaszadóinak döntő többségénél (85 százalékánál) nem történt meg a teljesítménymenedzsment-rendszerek és a kockázatelemzési rendszerek teljes integrációja. Ráadásul a felmérésben részt vevő bankok felének esetében a résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy nincsenek meggyőződve az üzletfelekkel, illetve a kockázatokkal kapcsolatos adataik pontosságáról.
Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.