A magyarországi informatikai fejlesztéseken belül az üzleti intelligencia projektek vezetnek. A nagy- és közepes cégek, valamint a hasonló méretű közintézmények felénél már működik ilyen rendszer, egyötödük pedig most dolgozik a bevezetésén - derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA Horváth & Partners felméréséből.

Növekvő intelligencia ■ A kutatás legfontosabb eredményeit összefoglaló grafikonból jól látszik, hogy intranet és vállalatirányítási rendszerek tekintetében a közepes és nagyobb hazai vállalatok lefedettsége közelít a száz százalékhoz. Az elkövetkező időszakban a legnagyobb növekedési potenciál az üzleti intelligencia területén várható. Itt a válaszadók közel 22 százaléka mondta azt, hogy jelenleg is zajlik ilyen jellegű megoldás bevezetése a cégnél. További 8 százalék pedig jelezte, hogy az elkövetkező egy-két évben várható ennek integrálása. 

Az üzleti intelligencia (business intelligence, BI) olyan fogalmak és módszerek együttesét jelenti, amely a döntéshozatalt javítja információ-feldolgozó rendszerek segítségével. Az ilyen megoldások külföldön is egyre népszerűbbek: a BI nemzetközi piaca a válság idején kétszámjegyű növekedést mutatott, és független elemzők szerint a nagyvállalatok informatikai vezetői is ezt a területet tartják az egyik legfontosabbnak tervezéskor. A Corvinus és az IFUA szakemberei által 2008-2009-ben végzett IT Benchmarking felmérés szerint még csak a válaszadók 42 százaléka rendelkezett üzleti intelligenciával, szemben a mostani felmérés által regisztrált 52 százalékkal.

Átláthatóbb folyamatok ■ Mint Fekete Gábor, az IFUA Horváth & Partners BI tanácsadási területének szakértője rámutat, az üzleti intelligencia közkedveltségét több tényező is erősíti. Így például a vállalatok szeretnék átláthatóvá tenni az üzleti folyamataikat, a felhasználók maguk akarják elvégezni a számukra fontos elemzéseket pár kattintás segítségével, s húzóerő az is, hogy gyorsan terjednek a mobiltechnológiák. Hátráltató tényező viszont, hogy nem mindig állnak rendelkezésre a szükséges adatok, illetve ezek nem elég jó minőségűek, nem elég megbízhatóak. Gyakori, hogy a különböző szakterületek (pénzügy, értékesítés, marketing stb.) más-más adatokkal dolgoznak, illetve mást értenek valamilyen meghatározás alatt.

Szintén nehezíti a BI térhódítását, hogy nincs egyedül üdvözítő megoldás arra, ki legyen felelős érte a szervezeten belül. „A 90-es években az IT részleg felelt érte, ma már nem ritka a másik véglet sem, nevezetesen, hogy a pénzügy-számvitel-controlling területhez rendelik. Előfordul az is, hogy külön BI kompetencia központot hoznak létre informatikusokból és üzleti elemzőkből” – mondja Fekete Gábor, aki szerint mindig az adott szervezethez legjobban illő megoldást kell megkeresni.

Menteni a fákat ■ A hazai fejlesztések másik kiemelt területe lehet a dokumentumkezelő és -menedzselő rendszerek lehetnek. Az ilyen jellegű projektek mögött szintén több motívum húzódhat meg. A nagy irattömegek előállítása, kezelése, tárolása sok emberi és anyagi ráfordítással jár, így ezek részleges vagy teljes digitalizálása sokat farag a működési költségeken. De nem csupán a költségek mérséklődhetnek, hanem az üzleti folyamatok is átláthatóbbá válhatnak egy összetett dokumentum-menedzsment rendszerrel. További pozitívum lehet a vállalati image javítása azzal, hogy meg lehet lobogtatni a "zöld zászlót".