A szép kifejezéssel business process outsourcing (BPO) néven illetett megoldás, vagyis az üzleti folyamatok házon belül tartásának vagy kihelyezésének kérdése a vállalati hatékonyság és eredményesség szempontjából kiemelten fontos és időszerű kérdés. A BellResearch a Business Solutions Report tanulmánycsomagban öt fókuszterületen vizsgálta a versenyképességet támogató üzleti megoldások piacát és alkalmazási gyakorlatát, nemzetközi környezetbe illesztve a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalati kör elemzését. Az átfogó kutatás során már a problémafelvetésnél kiderült, hogy igen kevesen tudják, mit takar pontosan az outsourcing. Bár a felmérésben részt vevő üzleti-stratégiai vezetők fele úgy gondolja, hogy pontosan tudja, miről van szó, jelentős hányaduk még csak nem is hallott róla.
Használjuk, bár észre sem vesszük | Miközben megoszlanak a vélemények arról, hogy egyáltalán kihelyezhető-e bármilyen vállalati folyamat, nem egy tevékenységet vagy már régen kiszerveztek, vagy soha nem is hoztak létre házon belül – mutat rá Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. Egy sor olyan folyamatot nem is tekintenek kihelyezésnek a gazdasági döntéshozók, mint például a takarítás vagy az őrzés-védelem – pedig ezek megválasztásakor pontosan ugyanolyan döntési folyamat zajlik le, mint bármilyen más outsourcing megvalósítása esetében.
A BellResearch kutatásának eredményei szerint a döntéshozók többsége még mindig jobban szeret mindent házon belül megoldani, de ezen belül jelentős a különbség a nagy- és a kisebb vállalatok vezetőinek véleményében: a nagyvállalati döntéshozók között számottevően magasabb azok száma, akik jobbnak tartják a kihelyezést. Bár a cégek nagyobb része kihelyezte már egy vagy több folyamatát, ez az arány együtt csökken a vállalat méretével.
Utána sem számolunk? | A tanulmány arra is rámutat, hogy azon középvállalatok közül, akik már kiszerveznek valamilyen üzleti folyamatot, ezt még mindig sokan elhamarkodottan teszik: közel kétharmaduk egyáltalán nem készít megtérülési számításokat a kihelyezési döntés előtt. A nagyvállalatok körében viszont éppen fordított ez az arány. A kétféle megoldás összehasonlításának lehetőségét korlátozza, hogy a vállalatok többsége nem mérte fel (talán nem is képes erre), hogy egy adott üzleti folyamata összességében milyen típusú és mekkora költségekkel jár – hívja fel a figyelmet Sugár Mihály. Jellemzően csak a bérköltségeket és annak járulékos terheit szokták összegezni, így az is világos, hogy döntéshozóik kiszervezéssel kapcsolatos várakozásai negatívak lesznek.
Bár a kiszervezés elsőrendű motivációja a kihelyezők háromnegyedénél a költségcsökkentés, a költségelemzésre nem vállalkozó többség végül éppen ezt nem tudja monitorozni, így a kihelyezés eredményességét sem ebben látja. Sikerességi indikátorokat a kihelyezők csak igen kis hányada alkalmaz. Ennek híján a sikeres kihelyezés ismérve a "problémamentesség", ami elsősorban a kihelyező és a szolgáltató együttműködésének kockázatmentességét, gördülékenységét jelenti.
A kihelyezési döntéshozatal és a szolgáltatóválasztás elsődleges szempontja tehát végül nem a legolcsóbb ár – holott az elsődleges motívum a költségcsökkentés –, hanem a döntéssel együtt járó kockázatok minimalizálása lesz. Emiatt a legfontosabb döntési kritériumok a rendelkezésre állás, a megfelelő partnerkapcsolat, a referenciák és a felajánlott árgaranciák – mutat rá a BellResearch elemzése. A kétkedők számára fontos információ, hogy a kihelyezés mellett döntők túlnyomóan elégedettek a döntésük sikerességével, és utólag a költségcsökkentés is – így vagy úgy – kimutathatóvá válik.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak