Alacsony, legfeljebb 2 százalékos kamatozású, együttesen 500 milliárd forintos hitelcsomagról döntött a hónap elején a Magyar Nemzeti Bank, amihez a kereskedelmi bankokon keresztül juthatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások. A hitelcsomag egyik fele fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve az uniós programok saját forrás fedezetére használható fel, a másikkal pedig a devizahiteleit válthatja ki az említett vállalati kör. Utóbbi azért is lehet fontos, mert a kkv-s hitelállomány 54 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Az úgynevezett Növekedési Hitel Programot június elsejétől vezetik be először egy három hónapos próbaidőszakra.

Hogyan hat az új forrás az utóbbi néhány évben igencsak elsivatagosodott infokommunikációs piacra, és mennyire múlik rajta a szektor növekedésének régóta várt beindulása? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket tette fel a Bitport az iparági szereplőknek és az ágazati képviseletnek.

Hogy látja az IVSZ? ■ Az infokom piacon a kkv-knak nem elsősorban a hitel, hanem a projektek és általában a kereslet hiányzik – vélekedik Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Az olcsón igénybe vehető hitel sokat segít, de sajnálatos, hogy a keresleti oldalon a multinacionális vállalatok és az állam is kevesebbet költ, mint korábban. Ráadásul a multik legtöbb esetben saját központi egyezmények révén más multikkal, és nem a hazai kkv-kal oldják meg a beszerzéseiket. Laufer Tamás úgy látja, a hitelfelvételt sokszor a bankok szigorú fedezeti feltételei akadályozzák.





Arra a kérdésre, hogy a hazai IT-cégeknek a beruházási, vagy inkább a forgóeszköz-hitel hiányzik jobban, az IVSZ elnöke a következőt válaszolja: a szakma nagyrészt humán alapú magasabb hozzáadott értékkel rendelkezik, így a legtöbb esetben inkább az utóbbira van szükség.

Az ördög és a részletek ■ A hazai kis- és középvállalkozások zöme forráshiánnyal küszködik. Az elmúlt évek során a DSS Consulting Kft. is kénytelen volt külső forrást bevonni a vállalat likviditásának megőrzése  érdekében – tudjuk meg a cég ügyvezetőjétől. Farkas Béla szerint a most megnyíló lehetőségek első pillantásra vonzóak, de az ördög most is a részletekben rejlik: a vonzalom mértéke a hitelezési feltételektől, a rejtett költségektől és a kapcsolódó kötelezettségvállalásoktól is nagyban függ.

Kérdésünkre, hogy a kedvező kamat ellenére milyen feltételek mellett mondana le inkább a hitel felvételéről, ezt mondja: sajnos a hitel felvétele általában kényszer, és nem opció. Kényszer az adott napi likviditás megőrzésére, vagy kényszer a megkezdett és szükséges beruházások finanszírozására. Egy ideális finanszírozási környezetben a hitelek a növekedést szolgálják, Magyarországon azonban jelen pillanatban inkább gúzsba kötik a cégeket.

Farkas Béla ugyanakkor kiemelte, hogy kifejezetten pozitív tapasztalata van banki partnerét illetően, általánosságban azonban elmondható, hogy a magyar hitelezési gyakorlatban a bankok magukhoz láncolják a jól fizető ügyfeleket, és azok nagyon nehezen találnak kiutat az adósságcsapdából.

Hol a stabil üzleti környezet? ■ A DSS Consulting vezetője saját példájából kiindulva megállapította: a finanszírozás havi költsége akár két kifejezetten magas fizetésű, magas termelő potenciállal rendelkező alkalmazott bérköltségét is elérheti. Tehát nagyon magas a termelésből kivett összeg, amit adósságszolgálatra kell fordítani, ez pedig állandó függőséget jelent a cégeknek, a hitelre azonban ennek ellenére folyamatosan szükség van.





A hitelezés újraindítása mellett a növekedés tényleges beindulásához szerinte legelőször stabil, megbízható üzleti környezetet kell teremteni. Meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hosszú, 30-60-90 napos fizetési határidőkkel az egyébként is likviditási gonddal küszködő vállalatok hitelezik a megrendelőket, jellemzően az államot és a nagyvállalatokat. Meg kellene teremteni az uniós finanszírozású projektek valós élethez alkalmazkodó időzítését, és a lehetetlen határidejű beszerzések miatt a forrást csak licencre és hardverre költeni. Az EU-s finanszírozású projektek esetén még akár előleget, de mindenesetre rugalmasabb belső pénzügyi teljesítést kellene lehetővé tenni, és általában minden uniós forrást fel kellene használni.

Rugalmas ügyintézés ■ Noha családi tulajdonú vállalatként a tagi hitelezés évtizedek óta megszokott gyakorlat a Kürt Zrt-nél, a hazai informatikai biztonsági piac egyik meghatározó szereplője a versenyképesség növelése érdekében az utóbbi fél évtizedben külső hiteleket is használ. Kürti Tamás alelnök több szempontból is jó lehetőségnek tartja a hitelprogramot. Az egyik oldalról az utóbbi években jelentősen megnőtt a vevői tartozások kiegyenlítésének átfutási ideje, és éppen a hosszú átfutású ügyletek finanszírozását könnyíthetik meg ezek a hitelek. A másik oldalról a saját erőből megvalósuló piac- és termékfejlesztések is könnyebben finanszírozhatóvá válhatnak, ha rendelkezésre állnak erre a célra igénybe vehető források.

A hitelezési konstrukció emellett a szezonális keresletváltozás finanszírozására is megoldást jelenthet, ugyanakkor Kürti Tamás felhívja rá a figyelmet, hogy ezen a téren kockázatot jelent a piac utóbbi években tapasztalható szűkülése és a gazdaság lelassulása.

A Kürt alelnöke úgy véli: a hitel kihelyezésénél elsőrendű fontosságú, hogy rugalmasan és gyorsan lehívható legyen a szükséges forrás. Ha az ügyintézés túl sok energiát von el a normál cégműködéstől, illetve annak igénybevétele jelentős többletadminisztrációs terhet jelent, akkor igazából nem alkalmas a fenti problémák megoldására. A hitel mellett az is jó lenne, ha a magyar tulajdonú kkv-k hangsúlyosabb szerepet kapnának a piaci és állami szereplőknél egyaránt. A külföldi piacokon még ma is nehéz gyökeret vernie a hazai cégeknek, így a piacra lépés és az export támogatása sokat lendíthetne a jelenlegi helyzeten.

A kockázati tényező magasabb a kamatnál ■ További fejlődéséhez az Enterprise Group is szükségesnek tartja külső forrás bevonását. Mint Orbán Előd ügyvezető igazgató mondja, nem elég megfelelő jövőképpel, ötletekkel, jól felépített és működő szervezeti struktúrával és tudással, illetve elegendő tapasztalattal rendelkezni, mivel a pénzeszközök biztosításának sokszor nincs más alternatívája, mint a hitel.

Szerinte azonban nem csak hitelre van szükség, hanem gyors, átlátható és kiszámítható hitelbírálatra is, amely az egyik szélsőértéknek tekinthető, számvitel alapú megközelítést kombinálja a másik szélsőértékkel, a kockázati tőke típusú megközelítéssel. Ennek megfelelő kombinációja segít a kkv-knak. Szinte költői hasonlat, hogy a hitel a gazdaság működése szempontjából úgy fogató fel, mint a vér az emberi szervezetben. Ha nincs kellő pénz, azaz vér az adott organizmusban, úgy ott az adott területek elhalnak, károsodnak vagy csak vegetálnak.


Orbán Előd megjegyezte, hogy a gazdaság adottságai vagy a bankok hozzáállása miatt a megcélzott kkv-szektor finanszírozási kockázati tényezője 3-4 százalék, ami nehezen fér bele a megadott 2 százalékos kamatmarzsba, nem beszélve a további költségekről, mint amilyen például a folyósítás. Így a jól hangzó alacsony kamat esetében már csak az a kérdés, hogy milyen feltételekhez lesz majd kötve, illetve az, hogy a bankok a kötelező feladat kapcsán szándékosan meg nem ugorható feltételekhez kötik-e a hitelt.

Az Enterprise Group ügyvezetője öt pontban foglalta össze, hogy meglátása szerint mire lenne még szükség az infokom piacon a növekedés beindításához. Az első a kormányzat és az iparág szorosabb együttműködését, a második az infokommunikációs piac stratégiáját, a harmadik a kölcsönös bizalmon alapuló szakmai konszenzust, a közös célok meghatározását, a negyedik a piaci szereplők erőteljesebb összefogását, az ötödik pedig az EU-s projektek beszerzési folyamatainak és a még rendelkezésre álló EU-s forrásokra vonatkozó támogatási szerződések megkötését sürgeti.