Fél százalék - az összes szoftverből ennyit találtunk meg a számítógépek legalább felén egy nemrég zárult projektünkön. Rosszul menedzselt vállalati környezet, legyinthetnénk rá, de itt még erről sincs szó, mert az illető vállalatnál létezik egységesített szoftverkörnyezet a munkaállomásokra, az átlagosnál szűkebb a helyi rendszergazdai jogokkal rendelkezők köre, és még a pendrive-ok használata is korlátozott.

A fenti eset nem elszigetelt jelenség. Szoftvergazdálkodási projektjeinknél rendszeresen tapasztaljuk, hogy a projektet lezáró prezentáción ügyfeleink az előzetes várakozásaikat messze meghaladó számokkal szembesülnek, amikor például a felderített szoftverek számosságát mutatjuk be. Ebben a cikkben szeretném néhány konkrét példán keresztül megmutatni, hogy mire lehet számítani egy "átlagos" magyar nagyvállalatnál, ahol korábban nem folyt szervezett szoftvergazdálkodás.

Pillanatfelvételek ■ Kezdjük az elején, az adatgyűjtéssel. A szoftverek felmérése ideális esetben a használatban lévő szoftverekről készített pillanatfelvételt jelenti. Sajnos ennek a pillanatképnek az elkészítése a valóságban inkább egy hosszú záridővel készített éjszakai felvételhez hasonlítható. Eközben persze a felvétel tárgya nem marad mozdulatlan, mivel egy üzemszerűen működő infrastruktúráról beszélünk, tehát bizonyos részletek elmosódottak lesznek.

Az alábbi ábrán látható a munkaállomások automatizált felmérésének időbeli előrehaladása két projekten. A vízszintes tengelyen a kezdéstől eltelt napok, a függőleges tengelyen a készültség látható.

Látszik, hogy 6 hét alatt a munkaállomások 90-95 százalékáról érkezett adat. A további munkaállomások felméréséhez más módszereket (például kézi felmérést) is alkalmazni kell. A tapasztalataink azt mutatják, hogy mérettől függően 3-4 hét alá szinte lehetetlen leszorítani a felmérés időigényét. A reálisan elvárható időtartam persze sok tényezőtől függ, például a számítógépek számától, a hálózati infrastruktúrától, de még a felmérés időzítésétől is: nyáron és karácsony környékén természetesen minden tovább tart.

Ugyanez igaz a már folyamatosan működő szoftvergazdálkodási rendszerekre is. Mindig lesznek olyan élő munkaállomások, melyeknek a legfrissebb adatai egy hónapnál idősebbek, például hosszabb szabadságok, külföldi kiküldetések miatt. Tehát a "pillanatfelvételünk" adatai legalább egy hónapos időszakot fognak felölelni.

Feltételezve, hogy egy átlagos munkaállomás élettartama 3-4 év körül alakul, gyorsan kiszámolhatjuk, hogy egy átlagos hónapban a munkaállomások minimum 2-2,5 százalékát lecserélik. Ez persze általában nem egyenletes ütemben zajlik, de tapasztalataink szerint még az egy hónapon belül lebonyolított felmérés után is külön erőfeszítéseket kell tennünk a 98 százaléknál nagyobb pontosságért. Ezt tehát érdemes figyelembe venni a tervezéskor, majd az eredmények értékelésekor és a következtetések levonásakor is.

Futtatható állományok ■ A használatban lévő szoftverek felmérésének legmegbízhatóbb módszere a futtatható állományok felmérésén alapul. (Vannak egyéb megoldások is, mint például a Windows Add/Remove lista feldolgozása, ezek megbízhatatlansága azonban egy külön cikket is megér.) Annak érdekében, hogy érzékelhető legyen a feldolgozandó adatok mennyisége, íme egy körülbelül 1500 számítógépes vállalat adatmennyisége:

■ összes futtatható állomány: 2 942 483
■ összes egyedi állománynév: 61 282
■ futtatható állomány / számítógép: 1977

Ezek a számok természetesen nem azt mutatják, hogy hányféle szoftvert találhatunk meg egy-egy számítógépen, mivel a legtöbb alkalmazás nem egyetlen futtatható állományból áll. Egy Windows telepítés például több száz EXE kiterjesztésű állományt tartalmaz, amelyeket egyetlen licenccel lefedhetünk.

A fentiekből azonban jól érzékelhető, hogy a szoftvergazdálkodási feladatok már egy néhány száz számítógépet használó vállalatnál is olyan adatmennyiségek feldolgozását igénylik, amik megfelelő eszközök nélkül nem kezelhetők.

Szoftvertelepítések ■ A futtatható állományok szoftverekhez rendelése révén kapjuk meg azt a szűkebb listát, ami a licencet igénylő alkalmazásokat tartalmazza. Az előző példában említett projekten ez a megfeleltetés egészen pontosan 4928 különböző szoftvert tárt fel (külön számolva egy-egy szoftver eltérő verziójú, kiadású és nyelvű példányait is, melyek eltérő licencet igényelhetnek).

A következő ábra mutatja meg a szoftverek telepítésszámainak eloszlását, a jobb áttekinthetőség érdekében logaritmikus skálán.

Jól látszik, hogy a szoftverek közel feléből (42%) csak egyetlen telepítést találtunk az 1500 számítógépen, és csak a szoftverek 10 százaléka haladja meg a 15 telepítést. A zöld vonal jelzi a számítógépek számának felét, az e feletti telepítésszámú szoftverekre mondhatjuk azt, hogy ezek alkotják a sztenderd szoftverkörnyezetet. Ebbe a körbe a szoftverek mindössze 0,5 százaléka, összesen 25 szoftver tartozik.

A számítógépeken található szoftverek jelentős része egyébként a tapasztalataink szerint vállalati környezetben is ingyenesen használható. A maradék egy része megfelelően licencelt, a többire viszont a vállalat nem rendelkezik licenccel. A konkrét projekten mért arányokat a következő ábra mutatja.

A következő ábrán az egyes szoftverek telepítésszámának területarányos ábrázolása látható. Ez az ábrázolásmód nagyon jól szemlélteti, hogy a kis számban előforduló szoftverekből rengeteg van, így összességében jelentős mennyiséget tesznek ki. Egy szoftvergazdálkodási projekt jelentős kockázatot vállal fel, ha ezeket a szoftvereket figyelmen kívül hagyja.

A cikkben szereplő adatok az IPR-Insights néhány konkrét szoftvergazdálkodási projektjét jellemzik. Tapasztalataink szerint azonban a legtöbb olyan nagyvállalat, ahol korábban nem folyt tudatos szoftvergazdálkodás, hasonló képet mutat.