Már tavaly feltűnt a CB Insightsnak, hogy új fantasztikus lények tűntek fel a Szilícium-völgyben: a zombi unikornisok. Az Economist újra elővette a témát Ilja Strebulaev orosz-amerikai közgazdász friss elemzéseire hivatkozva. A Stanford Egyetem munkatársa évek óta foglalkozik a kockázati tőke működésével, fő kutatási területe a startupok, azon belül is az unikornisok (decacornok, hectocornok...) értékelése. Néhány éve például Will Gornall-lel kimutatták, hogy az unikornisok átlagosan 50 százalékkal túlértékeltek. A közgazdász a Substacken is rendszeres publikál a témáról.

Strebulaev adatbázisában 2026 májusában mintegy 1900 olyan startup szerepel, amely legalább egy befektetési körben elérte az egymilliárd dolláros értékelést. Közülük több mint 210 a későbbi körökben csak alacsonyabb értékelés mellett tudott tőkét bevonni, további 110 értéke pedig stagnált az újabb tőkebevonási körök ellenére. Közel 400 cég 2023 óta nem jelentett be tranzakciót, tizedük unikornis státuszát is elveszítette. Az újabb körök elmaradása mögött állhat az, hogy a cégeknek nem volt szükségük további külső finanszírozásra, de sok esetben inkább az a valós ok, hogy nem tudták igazolni "mitikus értékelésüket". Ez a kör elindult a zombivá válás útján.

Amikor termelni is kellene…

Az Economist több olyan egykori unikornist is felhoz, melynek értéke lényegében lenullázódott. A Cameo nevű videós oldal, amely arra építette a bizniszt, hogy az emberek majd fizetnek azért, ha hírességek személyes videoüzenetét kapják jeles napokon (pl. ilyeneket), 2021-ben érte el az unikornis státust. Jelenlegi becsértéke: 82 millió dollár. Egy mentálhigiénés szakemberek keresését támogató platform, a SonderMind a 2021-es 1,1 milliárd dolláros értékeléséről mára eljutott a 7 millió dollárig.

Az értékelés csökkenése teljesen általános, derül ki Strebulaev LinkedInen közzétett kommentárjából. Amikor a befektetők aratni szeretnének, a vállalatok jelentősen csökkentik értékelésüket, írja a magántőke-piacot figyelő Pitchbook becsléseire hivatkozva. A statupok így próbálnak vevőt találni – vagy sok esetben egyszerűen csődöt jelentenek.
 

Az üzleti lap szerint a kockázati tőkebefektetőkre nehéz idők várnak: a Világgazdasági Fórum statisztikái alapján az újabban indított alapok lényegesen rosszabbul fialtatják a befektetők pénzét, mint az S&P 500 index, és ez különösen azokra a VC-kre igaz, melyek lemaradtak az MI-hájp szupersztárjairól. Strebulaev ezt számszerűsíti is posztjában. Mint írja, a 2021-ben indított alapok háromnegyede négy év alatt a befektetők pénzének kevesebb mint negyedét hozta vissza. Ez a kockázati tőke koncentrációját eredményezi. Már ma is a VC-k 5 százaléka termeli ki a profit 90 százalékát, vázolta a helyzetet a lapnak egy technológiai befektető.

Kigyógyul a világ a startup-aranylázból?

Az unikornisok iránti érdeklődés (vagy inkább: vágy) 2022-ben volt a csúcson. Sok olyan startup jutott el az egymilliárdos értékelésig, amelynek csekély bevétele és ködös üzleti tervei voltak. Az alacsony kamatlábak miatt azonban pénzbőség volt, mert a befektetők reménykedtek, hogy jobb hozamot tudnak elérni, ha kockázati tőkealapokra bízzák a pénzünket: 2022-ben a Pitchbook adatai szerint 223 milliárd dollárt. Csakhogy a kamatlábak emelkedtek, ami miatt tavaly már csak 66 milliárd dollár vándorolt a VC-khez. A befektetők óvatosabbak lettek, és igyekeznek a biztosnak befutóknak vélt startupokra fogadni, melyek mögött jellemzően a vezető VC-k állnak.

Egyes kockázati befektetők abban reménykednek, hogy ha kicsiben is, de visszatérhet az aranykor. Ha a vezető MI-cégek IPO-ja sikeres lesz, az talán a nyitottabbá teszi piacot a technológiai szektor kevésbé ismert szereplőire.

_{(Illusztráció: A globális unikornis hubok. Ilja Strebulaev, LinkedIn)}