Az EB szerint az európai innovációs potenciál növelése érdekében a rendelkezésre álló források, így a közadatok minél hatékonyabb kiaknázására is szükség van. Ide tartozik minden olyan információ, amelyet az Unió területén található közszervek hoznak létre, gyűjtenek össze vagy vásárolnak meg: lehet szó földrajzi, statisztikai vagy meteorológiai adatokról, közpénzből támogatott kutatási projektekről vagy akár digitalizált könyvtári állományokról.

Kihasználatlan lehetőség ■ A most közzétett intézkedéscsomag-tervezet tartalmazza egyrészt a szóban forgó adatok felhasználására vonatkozó jogszabályi keret elfogadását, másrészt finanszírozási eszközök megteremtését a nyílt adatok terjesztésére. Ezek felhasználása az új termékek és szolgáltatások létrehozása során jelenleg még nem biztosított, bár az Európai Bizottság szerint a források nyilvános hozzáférhetővé tétele már a kezdetekkor évi 40 milliárd euró értékű gazdasági hasznot eredményezhetne az Európai Unióban.

_{Példa egy közadatokra épülő, az üzemanyagok árát követő francia okostelefon-alkalmazásra}

Bár a közlemény megjegyzi, hogy a nyílt adatok felé történő elmozdulás egyre jellemzőbb a tagállamok körében, a kezdeményezések jellege és a tudatossága igen eltérő. A megvalósítás alapjául a már létező, sikeres modelleket vehetik alapul, így például a brit közigazgatási szervektől származó adatokat egyesítő data.gov.uk portált, vagy a Franciaoszágban működő Etalab kezdeményezést. Az EB 2013-ban indítaná el azt a páneurópai adatportált, amely közvetlen hozzáférést biztosítana számos európai adatkészlethez, köztük a bizottsági portálon keresztül elérhető adatokhoz is.

Cél a 100 milliárd ■ A tervezett szabályozás lényeges pontja, hogy a közszférából származó, kifejezett kivétel alá nem tartozó információ akár kereskedelmi célokra is újra felhasználható lesz, a hozzáférés díjazása pedig nem lehet magasabb a terjesztés határköltségeinél, vagy esetenként az információ előállításának és terjesztésének teljes költségénél. Az Európai Unió digitális politikájáért felelős biztosa, Neelie Kroes szerint kézenfekvő, hogy elérhetővé kell tenni az adófizetők pénzéből előállított adatokat, ami nem mellesleg munkahelyteremtő és növekedésserkentő felhasználásokat eredményezhet.


A tagállamoknak 2013 elejére kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó koncepciókat, 2015-ig pedig meg kell teremteniük a strukturált kormányzati adatok egyharmadának kereshetőségét a páneurópai adatportálon keresztül. A Bizottság optimistának tűnő számításai szerint 2017-re a közadatok felhasználásából eredő teljes haszon – ideértve az új üzleti fejlesztéseket és a közszolgáltatások hatékonyságnövekedését is – átlépheti majd az évi 100 milliárd eurós határt is az Unió területén.