A vállalatok a régiónkban is tisztában vannak az adatlopások kockázataival a KPMG közép-kelet európai felmérése szerint, mégis keveset tesznek ellene.
Magas kockázati tényezőként tartja számon az adatlopást a vállalatok 84 százaléka, több mint felük szerint pedig ez a kockázat tovább fog nőni az elkövetkező három évben  – derül ki a KPMG legújabb, CEE Data Theft Survey 2012 című kutatásából. A  kutatásban a közép-kelet-európai régió 9 országának 44 fogyasztóicikk-piaci és kereskedelmi cégének véleménye rajzolódik ki az adatlopás témakörében. A válaszadók a vállalatok információtechnológia és –biztonságért felelős szakemberei voltak, a többség (90 százalék) személyes interjú keretében válaszolt a kérdésekre. 

Sokszor nem is tudnak róla Bár a vállalatok tisztában vannak a kockázatokkal, csak kevés adatlopási eseményt említettek, miközben védelmi rendszerük hiányos: az adatlopás kockázatának felmérését többségük (59 százalék) csak informálisan és többnyire rendszertelenül végzi el. Magas kockázatot látnak a hordozható adattárolókban, a pendrive-okban, DVD-kben, mégis nagyon kevesen tesznek azért, hogy ezek használata biztonságosabbá váljon. Az adatlopásért leginkább saját alkalmazottjaikat tartják felelősnek (64 százalék), különösen a középvezetői szintről számítanak ilyen esetekre.  

Meglepően kevesen, mindössze a válaszadók 9 százaléka számolt be arról, hogy adatlopás történt a vállalatuknál, 18 százalék esetén ennek csupán a gyanúja merült fel. Ez a viszonylag alacsony szám azt is jelentheti, a cégek vonakodnak bevallani, hogy adatlopás áldozatai lettek, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az adatlopást nem vették észre, vagy nem kezelték adatlopásként.

Ismerik a kockázatokat  A felmérésből kiderül, a vállalatok felismerték, hogy saját alkalmazottjaik jelentik a legnagyobb kockázatot, hiszen a napi üzletmenet során hozzájuthatnak a vállalat érzékeny adataihoz, és így könnyen el is lophatják ezeket az adatokat.

- Az ügyfeleinknél végzett legutóbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a kockázat nőtt, hiszen a régióban tapasztalt gazdasági helyzet növelte a nyomást a munkavállalókon, akik veszélyeztetve érzik munkahelyüket, és így sokkal nagyobb a hajlandóságuk a birtokukban lévő információk készpénzzé váltására, vagy éppen egy új munkahely bebiztosítására a versenytársnál” – mondta Jimmy Helm, a KPMG csalásfelderítési üzletágának közép-kelet-európai vezetője.

A válaszadók úgy gondolják, hogy legnagyobb veszélyben a vállalati stratégiával és tervezéssel kapcsolatos adataik vannak, a fogyasztópiaci cégek emellett még az üzleti folyamataikról szóló információkat is féltik. A beszállítókkal, fogyasztókkal, munkavállalókkal kapcsolatos adatok kiszivárgásától a többség nem tart, valószínűsíthető, hogy ezeket az információkat sokkal erősebben védik, mint más jellegű adataikat.

- Annak ellenére, hogy a vállalatok magas kockázati tényezőként tekintenek az adatlopásra, csak nagyon kevesen ellenőrzik adataik kockázatát, kategorizálják adataikat szenzitivitás és bizalmasság szerint, vagy kontrollálják a felhasználók hozzáférését ezekhez az információkhoz. Külön aggodalomra ad okot, hogy a legtöbb vállalat nem tett semmilyen intézkedést a hordozható adattárolók veszélyeinek kiküszöböléséért – hívta fel a figyelmet Gaidosch Tamás, a KPMG kockázati tanácsadás szolgáltatásainak magyarországi vezetője.

Már nem csak a nagyvállalatokat célozzák a kiberbűnözők
A cégvezetők unják az IT-biztonsági kérdéseket

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.