Az információs infrastruktúra védelméről (CIIP) tartott távközlési miniszteri konferencián Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke elmondta: a számítógépes támadások 500 milliárd eurós – Belgium GDP-jének megfelelő – kárt okoznak az EU-ban, ami évente újabb 12 százalékkal nő. A védekezés tagállami szinten a számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoportok (CERT) feladata, amelyeket a jövő év végéig valamennyi tagállamban és EU-intézményben fel kell állítani.

Kiberháborús szimulációt korábban már tartottak az EU-ban: a tavaly novemberi Cyber Europe 2010 gyakorlaton azt a helyzetet szimulálták, hogy az uniós tagországok közötti internetkapcsolat fokozatosan megszűnik vagy jelentősen lelassul. A hálózati összeomlás elkerülése érdekében a tagállamoknak együtt kellett működniük egymással. Az Európai Bizottság év végén ennek az akciónak a megismétlésére készül, sőt az Unión túlmutató összefogásra is szükség van: az EU és az Egyesült Államok csütörtöki bel- és igazságügyi miniszteri találkozóján megállapodtak benne, hogy az informatikai biztonsággal és a kiberbűnözéssel foglalkozó közös munkacsoport az év végi EU-USA csúcsra elkészíti jelentését.

Nálunk minden rendben ■ A tagállamok felkészültségéről szóló, az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) által készített jelentés szerint Magyarország az élmezőnyben van. A soros magyar EU-elnökség nevében a magyar infokommunikációs államtitkár, Nyitrai Zsolt kiemelte: a CERT jelenlegi feladatainak ellátásához elégséges szintű költségvetési támogatást kap, de ha az unióban szorosabb tagállami együttműködés jön létre a kritikus információs infrastruktúrák védelmére – amelyet a magyar elnökség prioritásként kezel –, akkor a forrásokat bővíteni kell.


A miniszterek tanácskozása előtt tartott pénteki sajtótájékoztatóján Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a csütörtökön kezdődött tanácskozáson a tagállamok távközlési miniszterei között konszenzus születhet az ENISA működésének meghosszabbításáról, amelyről május végén  döntenek. Az államtitkár szerint a magyar elnökség fontos törekvése a kritikus információs infrastruktúrák védelme és a digitális bűnözés megelőzése, amelyet a közlekedéshez és az energiaügyekhez hasonlóan uniós szabályozási szintre történő emeléssel kell megvalósítani.

Jöhet a hosszabbítás ■ Az MTI értesülése szerint a május 27-i brüsszeli tanácsülésen várhatóan további másfél évvel meghosszabbítják a Suba Ferenc személyében magyar alelnökkel rendelkező, a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatban javaslattevő és stratégiakészítő ügynökség működését.