Európa legfelsőbb információbiztonsági ügynöksége szerint tavaly 51 esetben állt le valamilyen kiemelten fontos informatikai és telekommunikációs szolgáltatása a kontinensen. Érdekes módon nem a hackerek okozták a legtöbb bajt, a rendszerre kéne jobban odafigyelni.
Tizenegy európai országban fordult elő kiemelkedően fontos kommunikációs kiesés tavaly, állítja az ENISA (European Network and Information Security Agency, Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) legfrissebb jelentése. A hibák 60 százaléka mobiltelefonos, illetve mobil internetes szolgáltatások terén jelentkezett, a maradék esetben vezetékes telefonok, vezetékes internet, e-mail és üzenetküldés állt le ideiglenesen.

Veszélyes a hacker, de... Bár mostanában kifejezetten sok cikk szól az internetes bűnözés, kiberhadviselés, szándékos hackelés által okozott károkról, az ENISA összegzése szerint nem ez a legfontosabb veszélyforrás. Szándékos támadás mindössze a leállások 6 százalékáért volt felelős, és ezek egy része is kifejezetten "alpári" módszerekre vezethető vissza: kábellopás, vandalizmus több rendszert némított el, mint valamilyen kimunkált webes támadás.



Ehhez képest olyan okok vezetik a ranglistát, amelyek kis odafigyeléssel, előzetes tervezéssel elkerülhetőek lennének. Az esetek 47 százalékát az adott rendszert kiszolgáló hardver- vagy szoftverelemek hibája idézte elő, második helyen pedig egy alvállalkozó vagy külső szolgáltató partner rontott el valamit. 12-12 százaléknyi részt vállaltak a leállásokból a természeti csapások (például villám vagy áradás), valamint az emberi hibák.

Az ENISA tavaly óta kiemelten figyeli a kommunikációs rendszerek kritikus hibáit: az EU tagországoknak kötelező jelenteni az ilyen jellegű hibákat a szervezet felé. A jelenlegi jelentés 29 országra terjed ki, ám ebből kilencen még csak most építik ki az információközléshez szükséges infrastruktúrát, kilencen pedig nem jelentettek kommunikációs rendszert érintő fontosabb kieséseket.

Az alacsony technológiai szintű hibák, tehát a rongálások, vezetéklopások viszonylag hosszú leállásokat okoznak, ezeket átlagosan 36 órás munka árán sikerült helyrehozni. A hardveres-szoftveres problémákat átlagosan 17 óra alatt hárítják el. A legnagyobb gond azonban mindig a természeti csapások által okozott károk helyreállítása, az árvizek, hókárok és viharok ugyanis gyakran az áramellátásban okoznak problémát, így a közvetett problémamegoldás 45 órás átlagot eredményezett.

Az ENISA legközelebb 2013 tavaszán ad ki hasonló jelentést, amelyben már reményeik szerint minden tagország adatai szerepelnek majd. Ez még részletesebb képet mutathat a leggyakoribb okokról, és végső soron segíthet a telekommunikációs szervezeteknek abban, hogy elkerüljék a problémákat, felkészüljenek az esetleges veszélyekre.

Ön biztonságban érzi adatait?
Újabb kiberhadgyakorlatot tartott az Unió
Ön kölcsönadná otthoni routerét a kormánynak?


Őrült részletességgel térképezi fel a mesterséges intelligencia az óceáni áramlatokat

Egy új fejlesztés közvetlen segítséget jelenthet az időjárás-előrejelzésben, az éghajlatkutatásban, a mentési műveletekben vagy az olajszennyezések elhárításában is, bemzóutatva a nagy távérzékelési adatkészletek hasznosításának lehetőségeit.
 
A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.