A szerdára várható uniós javaslatok komoly pénzbüntetéseket is kilátásba helyeznének az olyan vállalkozásoknak, amelyek nem az új, szigorú feltételek szerint kezelik felhasználóik adatait.
A jogérvényesülésért felelős EU-biztos,
Viviane Reding úgy látja, a felhasználói jogok magasabb szintű védelme és az üzleti szereplők életének megkönnyítése is indokolttá teszi, hogy nagygenerált hajtsanak végre az immár 17 éves európai adatvédelmi rendszeren. A határok nélkül működő közösségi hálózatok, hirdetési rendszerek és felhőszolgáltatások megváltoztatták a játékszabályokat az egyén saját adataival való rendelkezését illetően. Másrészt a jelenlegi, nehézkes és gyakran egymásnak is ellentmondó rendelkezések extra terheket rónak a piaci szereplőkre: Reding szerint az ilyen célú, feleslegesen kifizetett összegek elérik az évi 2,3 milliárd eurót.
Boldogtalan adatkezelők
A Bloomberg beszámolója kiemeli, hogy több iparági csoport – tagjai között a Google-lel vagy a Microsofttal – már tavaly óta a túlzott szigorítás ellen kampányol az EU-nál. A Facebook levélben adott hangot aggályainak, amelyek szerint egy túlszabályozott jogi környezet ellehetetlenítené az innovatív szolgáltatások fejlesztését.
A tervek szerint január 25-én nyújtják be azokat a javaslatokat, amelyek megszabnák az új és igen szigorú feltételeket. A szolgáltatóknak például 24 órán belül értesíteniük kellene a biztonsági incidensekről az illetékes hatóságokat és minden érintett felhasználót, az egységes jogi hátteret kialakító tagállamoknak pedig egymagukban is lehetőségük lenne rá, hogy a rendelkezéseket megkerülő szervezetekre globális bevételük legfeljebb 1 százalékára rúgó büntetést szabjanak ki. (A Financial Times decemberben még arról számolt be, hogy a plafon 5 százaléknál lesz.) Viviane Reding hangsúlyozta: az a cél, hogy az európai adatvédelmi szabályozás világszerte ismert védjeggyé váljon, amelyben mindenki megbízik majd.
Vegyes fogadtatás ■ Mindez az uniós országokban működő válallatoknak is
segítséget jelenthet a tengerentúli technológiai és piaci fölénnyel szemben, bár önmagában nagyon kevés az üdvösséghez. A hírügynökségi források ezzel kapcsolatban a német Xing közösségi hálózat vezetőjét idézik, aki szerint hosszú távon amúgy is csak az ügyfelek bizalmát kiérdemlő szolgáltatások lehetnek sikeresek, ráadásul sok EU-s vállalkozásra már jelenleg is sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint például
Mark Zuckerbergre.
Talán az sem meglepő, hogy a szóban forgó uniós törvényalkotási folyamat alsó hangon is eltarthat két évig, így az egységes adatvédelmi rendszer legkorábban csak 2014-ben vagy 2015-ben állhat fel. Ebben sokan a politika lomhaságának újabb bizonyítékát látják: a Facebookhoz hasonló piaci szereplők ilyen határidők mellett mindig megtalálják majd a módját, hogy megőrizzék testhossznyi előnyüket a jogalkotókkal szemben.
