Mi köze van egyáltalán a teljes bekerülési költségnek (TCO) a zöld informatikához? Látszólag semmi. Ha a fogalmak jelentéséből indulunk ki, akkor először két teljesen független téma jelenik meg előttünk. Az egyik az egy költségszámítási metódus, a másik pedig a környezettudatos szemléletnek megjelenése az informatikai termékek fejlesztése és az ezekből összeállítható rendszerek kialakítása során.

Ha viszont elgondolkodunk azon, hogy egy „rendes” TCO elemzés során az összes költségelemet meg kell vizsgálnunk, akkor mindjárt más lesz a véleményünk. Nyilvánvalóan a költségek között megjelennek azok a tételek, melyek egyrészt feleslegesek vagy legalábbis csökkenthetők (például indokolatlanul magas fogyasztású IT eszközök használata, feleslegesen kinyomtatott papírok), illetve olyan események, melyek a költségvonzat mellett környezetszennyezéssel járhatnak (akkumulátorcserék, eldobott egerek, rendszeres PC-cserék, kidobott adathordozók stb.).

Ha tehát komolyan vesszük és komplex módon értelmezzük a TCO számítást (az IT működtetéshez számoljuk az energiát, a beruházási költséghez a lecserélt eszköz újrahasznosításának költségét stb.), akkor a kapcsolat egyértelműnek tűnik számomra.

Mit értünk zöld informatika alatt? ■ A green it, vagy magyarul zöld informatika a hatékonyabb és energiatakarékosabb informatikai megoldásokra fókuszál. Sok esetben ez a két fogalom egyszerre képes teljesülni a technológiai fejlődésnek köszönhetően. A zöld informatika az energiafelhasználást és az energiahatékonyságot egyszerre vizsgálja az informatika teljes életciklusa alatt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környezetszenyezés kétharmada az üzemeltetés során keletkezik, ezért itt lehet a legnagyobb hatást (például fogyasztáscsökkenést) elérni egy-egy zöld megoldással.

Más lesz a definíciónk, ha nem az energiafelhasználás, hanem a szennyezés oldaláról nézzük a problémát. Baranyák Zoltán, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szakértője szerint „a legjobb hulladék, ami nem keletkezik". Szerinte a számítógépek számának növekedése - ismert jótékony hatása mellett - az elektronikai hulladékok mennyiségi növekedését is okozza. 2010-re az összesen legyártott (és hulladékká vált) PC-k száma elérhette a 2,9 milliárdot. Ez a hulladék jelentős környezetkárosító faktort jelent már most, és a jövőben még inkább. De emellett a hulladékká vált számítógépek sokfajta újrafelhasználható értékes anyagot is tartalmaznak. A rengeteg veszélyes vegyi anyagból és műanyagból készülő, de egy idő után elavult számítógépek megfelelő feldolgozása és újrafelhasználása meghatározó jelentőségű.

Általánosan, a környezettudatosságra építve is megközelíthetjük a témát. A neves piackutató, a Gartner már 2006 decemberében egy erre vonatkozó figyelmeztetést küldött az informatikai vezetőknek. Mindeddig csak kevesen foglalkoznak a vállalatuk "szén-lábnyomával", azaz a vállalat által okozott összes széndioxid kibocsátással. Középtávon azonban arra kell számítani, hogy a cégek vezérigazgatói felismerik, hogy ez a téma vállalatuk egészére vonatkozik, és az informatika hozzájárulását is meg fogják követelni. Az informatikáért felelős személyeknek tehát fel kell készülniük erre, és tisztában kell lenniük a számítógépközpont energetikai hatékonyságával.

Egyértelmű definíció tehát nehezen adható a zöld informatikára, de négy nagy területet bizonyosan magába foglal: környezettudatos gyártástechnológia, mozgalom a szűklátókörű, profitmaximalizálásra koncentráló gondolkodás megváltoztatására, a hulladékok megfelelő kezelése és az energiatakarékos megoldások kialakítása a felhasználónál.

Zöld Magyarország ■Hazai viszonylatban nyilvánvalóan a két utóbbival érdemes és kell foglalkoznunk. Ez a jövő nemzedékével szembeni kötelességünk mellett anyagi érdekünk is egyben. Jól látható, hogy a mai világban az informatikai eszközök felhasználása során oly mértékű energiafogyasztás lép fel, hogy ez a költségtényező már összevethető a világításra eső költségekkel. Lehet ezt a problémát persze kizárólag a „zöld” koncepciók mentén kezelni, de tudomásul kell venni, hogy a konkrét mérésekre alapuló számítások szerint akár 20-30 százalékos működési költségcsökkentés is elérhető ezen a területen. Ha viszont ez mind igaz, akkor itt, a Bitport Közigazgatás rovatában, viszont nem kerülhetjük el egy kérdés feltevését.

Milyen felelőssége van a kormányzatnak ebben a kérdésben, és mik a teendők ebben a témában a közigazgatás területén? Mivel két terület (informatika és környezetvédelem) határmezsgyéjére esik a probléma, és gyors sikereket úgysem lehet elérni ezen a téren, ezért jelenleg nem ez van a kormányzati tevékenységek középpontjában. Igaz, hogy országos szinten vannak most nagyobb problémáink is, valamit azért tenni kellene ebben ügyben is.

Biztató kiindulási pontként megállapítható, hogy maga fogalom nem ismeretlen a közigazgatási szereplők számára. Rövid idézet Nyitrai Zsolt 2011. április 11. parlamenti felszólalásából:

„Jómagam harmadik ciklusban vagyok országgyűlési képviselő, 2002-ben emlékszem, alig volt az ülésteremben felhajtott laptop. Ma pedig alig akad olyan képviselőtársunk, aki ne ezen dolgozna, ne ezen tartana kapcsolatot választóival vagy intézne ügyeket. 2002-ben még okostelefonok sem voltak, és nem voltak táblagépek itt az ülésteremben. Ma pedig már nagyon sokan dolgoznak ezeken az eszközökön szerte az országban. Ha kitekintünk a Ház falain túlra, akkor elmondhatjuk: Hazánkban 12 millió mobiltelefon és 1,8 millió okostelefon van forgalomban. Minden harmadik eladott telefon ma már okoskészülék Magyarországon. Ezek a példák a közvetlen, fogyasztóként is átélhető előnyök illetve statisztikák. Az infokommunikáció azonban ma már jóval több. Elég, ha csak a zöld informatika vívmányaira utalok, amivel radikálisan leszorítható a papírfelhasználás és így az erdőkitermelés, de ugyanide tartozik az elektronikus távmérés lehetősége, illetve az egészségügyi informatikai megoldások is. Életünket tehát teljesen átszövi az informatikai technológia térnyerése, nem véletlen, hogy infokommunikációért felelős államtitkárként többször úgy fogalmaztam, azért dolgozunk, hogy nemzeti üggyé emeljük az infokommunikációt.” (A teljes felszólalás PDF formátumban.)

Ugyanígy jó látni azt is, hogy az EU pályázatokban markánsan megjelenik az elkötelezettség a zöld gondolkodás irányába, például a Zöldiroda Vándorkiállítás (aminek része az zöld informatika is), KEOP 6.1.0 program támogatásával valósult meg.

Az első megállapítás, hogy ez a kérdés nagyon komplex, nem egyszerűen informatikai jellegű probléma, hiszen egyszerre követeli meg a kormányzattól a megfelelő szabályozási feladatok elvégzését, másrészt jelentős kultúraváltást igényel a teljes társadalom területén, harmadrészt jelentős információhiányban szenvednek a felhasználó oldali döntéshozók.

A másik megállapítás, hogy ennek a problémának megoldása lassú, következetes és az első időszakban jelentős anyagi áldozatokkal járó projektek sorozatát követeli meg; a civil szektor mozgósításával, de erős kormányzati támogatás és koordináció mellett.

Ebben a munkában a sajtónak is nagy szerepe lesz, hiszen a tudásátadás illetve a kultúraváltás területén a feladatok nagyobb része nála jelentkezik. Ezen cikk publikálásával mi magunk is ebben a társadalmi gondolkodást jó irányba átformáló tevékenységből kívántunk részt vállalni.

Bitport Bojta János

Bojta János közigazgatási informatikai szakértő, a TCOrgan Kft. ügyvezetője. Az IVSZ Tanácsadó Munkacsoportjának és a BKIK Tanácsadó Osztályának elnökségi tagja.