A HP készített egy tanulmányt, amelyben azt állítja: a 2003-ban elindított LiMux projekt, amely a Microsoft szoftvereinek a kiváltását célozta nyílt forráskódú megoldásokkal, sokkal több pénzt emésztett fel, mintha mindezt a Microsoft termékeivel oldották volna meg. Az angol The H Open magazin ismerteti az érveket pro és kontra.

A tanulmány szerint a LiMux az elmúlt nyolc évben 60,6 millió eurót emésztett fel, míg ha mindezt tisztán Microsoft-termékekre alapozták volna, a költségek mindössze 17 millió euróra rúgtak volna.

Városatyák kontra tanulmánykészítők ■ A München Város Tanácsa által kalkulált számítások azonban egészen mást mutatnak: a városatyák szerint a nyílt forráskódú megoldásra migrálás (aminek a főbb elemei a Linux és az Openoffice) költsége 23 millió euró alatt marad. Ők úgy kalkuláltak, hogy ha mindezt Windowssal és MS Office-szal akarták volna megoldani, az 34 millió eurójába került volna a város polgárainak.

A HP által készített tanulmányban viszont kifogásolták, hogy a megállapításait nem lehet ellenőrizni, mert ahhoz nem elég részletesek a z elemzések. A városi tanács szóvivője szerint például a HP tanulmányában 12 ezer ügyféllel számolt, miközben a projektbe bevont végfelhasználók száma már meghaladta a 13 ezret. (Tavaly november végén a Pro-Linux 12 ezret meghaladó linuxos klinesről beszélt.) Az is komoly eltérést okozhatott a müncheniek szerint, hogy a tanulmányírók a mintegy ezer fős IT-személyzet munkájának sokkal nagyobb hányadát számították be a nyílt forráskódú rendszerek karbantartására és üzemeltetésére, mint amennyit valójában arra is fordítanak.

A tanulmány készítői hardverkövetelmények okozta eltérésekkel sem számolnak: a városi tanács úgy véli, gyakorlatilag ugyanazokkal a hardverköltségekkel számoltak a két koncepció esetén. Pedig – állítják a LiMux hívei, a projektben használt nyílt forráskódú megoldásoknak kisebb a hardverigénye, ami komoly megtakarítást eredményezett.

Kifogásolták azt is, hogy a tanulmány összemossa a migráció és az életciklus-menedzsment fogalmát, és úgy beszéltek például az operációs rendszerek frissítéséről, mint a migrációról. A tanulmányszerzők a kliensprogramokra vonatkozó támogatói szerződések költségeivel is számol, miközben a városházán állítják: ilyen szerződések nem léteznek, így ilyen költségekért nem is fizetett a város.

A HP tanulmánya arra is hivatkozik, hogy a közigazgatásban használt speciális alkalmazások Linux környezetbe portolása nagyon komoly összegeket emésztett fel. A tanulmány írói szerint csak ennek költsége legalább 38,5 millió euró. A városatyák azonban ezt is másképpen látják. Egyrészről arra hivatkoznak, hogy a web-alapú alkalmazások esetében nem volt szükség semmiféle portolásra, hiszen azok eleve platformfüggetlenek (már amennyiben futnak minden böngészőn – tehetjük hozzá), hoz bármilyen platformon hozzá lehet férni. Sőt, teszik hozzá, még a Microsoft termékekbe integrált megoldásokhoz is hozzá lehet férni alternatív szabványos eljárásokkal a Linux-kliensekről.

A konklúzió pedig az, hogy végül a városi tanács egyáltalán nem tartotta mérvadónak a tanulmány megállapításait, és az alapján nem is látja időszerűnek a projekt újragondolását.

Nem mindenhol jött be ■ Kétségtelen ugyanakkor, hogy a nyílt forráskódú megoldások bevezetése nem mindenhol váltotta be a meglehetősen szép reményeket. Épp Németország produkálta az egyikm leglátványosabb – legalábbis a legnagyobb hírverést kapott – kudarcot is.

2011 elején a német külügyminisztérium tíz évnyi próbálkozás után kurúgta informatikai rendszereiből a Linuxot. A 2001-ben elkezdett projektben először a szerverek egy részét migrálták Linuxra, majd pár évvel később desktop alkalmazásokat is bevezettek (Openoffice, Thubderbird, Firefox). A váltást akkor részben költségtakarékossági, részben biztonsági okokkal indokolták. Aztán 2011-ben – két évvel egy komoly „győzelmi jelentés” után – minden a visszájára fordult: a karbantartási költségek növekedése, az ODF formátumú dokumentumok kezelésének problémái, valamint a biztonsági kockázatok emelkedése miatt a minisztérium úgy döntött, berekeszti a projektet. Pedig 2009-ben még épp azzal dicsekedtek, hogy milyen gördülékenyen halad minden, és hogy mekkora megtakarításokat sikerült elérni a szoftverlicencelés terén.


Magyar önkormányzatok is próbálkoznak ■ A nyáron 200 milliós uniós támogatásból létrehozott E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központnak épp az a feladata, hogy koordinálja a nyílt forráskódú megoldások bevezetését és alkalmazását a kormányzati-önkormányzati szférában. Az első nagyobb projekt már be is indult: Újbuda Önkormányzata vezet be ilyen megoldásokat, melytől tízmilliós nagyságrendű megtakarításokat remélnek. Lapunknak akkor Szentiványi Gábor, a nyílt forráskódú nagyvállalati rendszereket kínáló ULX ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy bár a kezdeményezés feltétlenül üdvözlendő, egy sor teendő (integráció, migráció) igy sem kerülhető meg, és ezek akár nagy költségekkel is járhatnak.