A HP Moonshot projektjét mindenki az ARM-alapú, kisfogyasztású mikroszerverek fejlesztéséhez kapcsolta, a gyártó kereskedelmi forgalomba kerülő termékei mégis Intel Atom processzorokkal érkeznek.
A texasi Calxeda tavaly novemberben mutatta be a négy ARM Cortex-A9 magot tartalmazó EnergyCore ECX-1000 processzort, amelyet az iparágban elsőként kifejezetten szerverekhez tervezett. Bár a termék csak idén kerül forgalomba, az első nagy gyártó, a HP már a bejelentéssel egy időben közölte, hogy elkészült az új ARM processzorokat is felvonultató kísérleti szerverplatformjával.
Jól indult a dolog ■A vállalat Pathfinder programját, illetve az energiatakarékos adatközponti megoldások fejlesztését célzó Moonshot projektet több külső partner (például az Intel, az AMD vagy Calxeda) bevonásával indította el, aminek eredményeképpen a Redstone Development Platform is megszületett. Bár a HP sosem állította, hogy a Redstone ebben a formában meg is jelenik, a szerverpiacra készülő ARM-tábor azóta is ezt a trófeát lobogtatta.
Egészen a hét elejéig, amikor a HP azt közölte, hogy a gyártásba menő Gemini modelleket egyelőre kizárólag az Intel "Centerton" Atom processzoraival szállítja majd az év második felében. A Gemini elvileg lehetőséget ad a különböző processzorokra épülő szerverek együttes alkalmazására is, tehát a szalagcímekkel ellentétben a HP nem mondott le az ARM-alapú eszközökről, az Intel mégis csatát nyert versenytársaival szemben.
Nagy pénzről van szó ■A kis méretű, nagy teljesítménysűrűségű, energiatakarékos mikroszervereket elsősorban a webes alkalmazásoknál, a közösségi hálózatokon, a keresésben vagy a videószolgáltatásokhoz alkalmazzák, vagyis azokon a területeken, ahol nincs szükség extrém számítási teljesítményre, viszont párhuzamosan kell végezni a hasonló típusú feladatokat tömegét. Itt az adott számítási kapacitásra vetített ár és az üzemeltetési költségek a legfontosabbak, figyelembe véve a beszerzések volumenét.
A Moonshot (kb. "kilövés a Holdra") Project bemutatkozó klipje. Maga a Redstone elnevezés is a NASA korábbi hordozórakétájának nevéből ered
Az olyan új iparágakban, mint a felhő- vagy hosztingszolgáltatások, nagy lehetőséget jelentenek az alacsony fogyasztású szerverek fejlesztése. Az Intel saját becslése szerint néhány éven belül a mikroszervereké lehet a teljes piaci forgalom 10 százaléka, amit a HP várakozásai alapján három év múlva már 10-15 százalékot is elérheti. Nem csoda, hogy az Intel mellett az ARM is kihasítaná a tortából a maga szeletét, mint ahogy az AMD is komoly lépéseket tett ebben az irányban.
Csak időt veszítettek ■A HP közleménye, amelyben az ARM neve egyszer sem bukkan fel, többek között kiemeli az Intel-processzorok 64 bites támogatását és az ECC memóriát, vagyis két olyan dolgot, amellyel az ARM egyelőre nem szolgálhat. A gyártó indoklásában felbukkan az Intelhez kapcsolódó, szélesebb körű szoftveres ökoszisztéma, ami a azért is érdekes, mert a mikroszerverek sokaságának alkalmazásakor a fizikai megbízhatóság másodlagos szemponttá válik.
A mostani döntés semmiképpen sem jelenti, hogy a HP – vagy bármelyik gyártó – lemondana az ARM-alapú szerverekről, azt azonban jól érzékelteti, hogy az Intel versenytársainak milyen meredek emelkedőn kell felkapaszkodniuk, ha el akarják pecázni a chipgyártó óriás egyik-másik régi partnerét.
Az online teret mára elárasztották a mesterséges intelligenciával generált, jellegzetes nyelvi mintákat tartalmazó szövegek, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy ez az emberek valós beszédmódját, ezen keresztül pedig a gondolkodásukat is befolyásolhatja.
A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.
a melléklet támogatója a Clico
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.