A kísérleti szakaszban lévő 2.5D kijelző teljesen új élményt adhat a készülékek kezelése közben.
Bár még nincsenek olyan nagyon régóta köztünk az érintéssel vezérelt készülékek, mégis egyre több olyan próbálkozást látunk, aminek keretében a fejlesztők szabadulnának a kétdimenziós vezérlési módszerektől. Az időről időre feltűnő kísérletek abban egyöntetűek, hogy a forradalmat a kijelző teljes kiiktatásában látják, és helyette virtuális felületeket álmodnak meg, amelyek elénk vetítve jelennek meg, és a levegőben matatva adhatunk ki utasításokat az adott rendszernek.

Kifordítom, befordítom  Az MIT Media Lab munkatársai más irányba indultak el, ők megtartották a fizikai érintkezést, viszont azt egy újabb dimenzióval látták el. Ezt úgy tudták megtenni, hogy az érintőfelületet egy elasztikus, rugalmas anyag alkotja, amit annak megnyomásával, összecsippentésével és egyéb, a szokásostól alapvetően eltérő mozdulatokkal lehet kezelni. Az Obake munkanéven futó fejlesztés Dhairya Dand és Rob Hemsley munkája, akik szerint a mai, 2 dimenziós, lapos kezelőfelületek (nem csak) jellegüknél fogva rugalmatlanok, és az újabban megjelenő 3D-s felületek is csak optikai illúziót, nem pedig valós kezelhetőséget nyújtanak. 

Obake: interactions with a 2.5D elastic display from Dhairya Dand on Vimeo.

A Dand és Hemsley által létrehozott rendszer alapját egy keretre kifeszített rugalmas szilikon „kijelző” alkotja, amit egy mélységérzékelő kamera figyel, a képek megjelenéséért pedig egy projektor felel. A felület szó szerint meg- és benyomható, az ujjhegyekkel összecsíphető, kiemelhető a síkból, vagyis úgy lehet játszani vele, akár a gyurmával. A felületen akár kis hegyeket, dombokat is létrehozhatunk: a videóban is jól látható, hogy az odavetített térképre pár mozdulattal új folyókat, és egyéb domborzati elemeket varázsolhatunk pár mozdulattal. A kiemelkedéseket az alulra beépített rásegítő karok hozzák létre, amelyek el is tűnnek, vagyis visszahúzódnak, ha a felhasználó úgy szeretné. 

Természetes közeg  Dand szerint az a probléma a mostani rendszerekkel, hogy azok képtelenek szabadulni az egér és az ahhoz kapcsolt, megszokott kezelőfelületektől. Az utóbbi időben megjelent interaktív, 3D-s felületek azért nem működnek jól, mert ahhoz a korábbi, hagyományos érzékeink, gesztusaink használatát követeli meg, amiket addig egy teljesen más környezetben használtunk. A tervezők éppen ezért választották az elasztikus felületet, hiszen azt az emberek nagy része már valahonnan biztosan ismeri, és nem áll távol tőle egy rugalmas felület különböző erőkkel történő megnyomása vagy széthúzása.

Jön az újabb csoda billentyűzet - tényleg 
Majdnem sci-fi: ilyen lehet a jövő kezelőfelüle
Billentyűzetet növeszthetnek az érintőképernyők 

Bármennyire is jól hangzik és bármennyire működőképesnek tűnik az Obake ötlete, arra még hosszú ideig várnunk kell, hogy ez a technológia a mindennapi eszközeinkben megjelenjen. Az MIT munkatársai  persze keresik a megvalósítási lehetőséget, kiugrási lehetőséget, hiszen ki nem akarna a Sim City sokadik részében úgy várost építeni, hogy az ujjaival egyszerűen kiemeli őket a rugalmas érintőfelületből.

A KPMG megíratta az MI-vel, hogy mi mindenre jó az MI – csak hibásan

Az mindenesetre kiderült, hogy a mesterséges intelligencia önfényezésben legalább annyira jó, mint a tanácsadók.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.