A mai modern városlakók többsége élete nagyobb részét a munkahelyi íróasztalánál tölti. Nem véletlen, hogy igyekeznek a maguk képére formálni azt: a családtagok, nyaralások fényképeivel, vicces bögrékkel vagy éppen cserepes virággal.

Ugyanazt akarjuk mindenhonnan ■ Alig különbözik ettől a munkahelyi számítógép; amennyire csak a rendszergazdák hagyják, ösztönösen is a leginkább kézre eső munkakörnyezetet alakítjuk ki magunknak. Az informatikai eszközök számának növekedésével azonban egyre inkább mindenhonnan – akár az okostelefonunkról, vagy személyes használatú laptopunkról is – el szeretnénk érni például a munkahelyi levelezést vagy a közös használatú dokumentumokat, mégpedig a már megszokott formában.

_{Vékonykliensek az új laborban - Nádai László, a Neumann János informatikai kar megbízott dékánja és Christopher Edmonds}

A szerverek, asztali és hordozható számítógépek teljesítményének brutális növekedésével egyre nagyobb felesleges kapacitás halmozódott fel a sok felhasználós szervezeteknél. Az elmúlt években már itthon is gyors ütemben terjednek a nagyobb vállalatoknál és közigazgatási szervezeteknél a szervervirtualizációs megoldások.

Ez esetben a különböző szoftverek futtatása függetleníthető a fizikai szerverektől, és így lényegesen jobb kihasználtsággal működtethető az informatikai infrastruktúra. Ám ez csak az első lépés, hiszen a munkaasztalokon zümmögő számítógépek is már rég sokkal erősebbek, mint amit a felhasználók döntő többsége igényelne.

A virtualizált asztali infrastruktúra (virtual desktop infrastructure – VDI) koncepció éppen erre a problémára nyújthat megoldást: a jelenlegi szerverkapacitások és sávszélesség mellett immár akár a teljes asztali operációs rendszer a hozzá tartozó alkalmazásokkal együtt a kiszolgáló gépen futhat. E gép tartalmát az asztali számítógép helyett az annál olcsóbb, kevesebb áramot fogyasztó és könnyebben felügyelhető úgynevezett vékonykliens jelenítheti meg. A költségmegtakarítás mellett pedig a munkavégzés hatékonysága is növekedhet, mivel a fent vázolt módon az előre beállított asztali operációs környezet könnyedén bármilyen más eszközön, akár egy táblagépen vagy okostelefonon is elővarázsolható.

Laborkísérletek ■ Egyre több nemzetközi nagyvállalatnál építenek ki virtualizált asztali infrastruktúrát. Nincs ezzel másként a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Morgan Stanley sem, amely mára több mint 70 ezer szervert és 100 ezer számítógépet üzemeltet. Sőt, a bank által üzemeltetett szerverek száma évente 60 százalékkal növekszik.

A Morgan Stanley az elburjánzó IT infrastruktúra költségeinek féken tartása érdekében már több éve tanulmányozza a különböző virtualizációs technológiákat. „Terveink szerint az évtized közepére minden asztali gépünket virtualizált munkaállomásra cseréljük le” – mondta el a Figyelőnek Christopher Edmonds. A Morgan Stanley európai informatikai infrastruktúrájáért felelős ügyvezető igazgatója februárban Budapesten járt, hogy felavassa a cég által az Óbudai Egyetemen létrehozott virtualizációs labort, ahol a hallgatók korszerű vékonyklienseken tanulmányozhatják a szóban forgó technológiákat.

A labort a befektetési bank az eddigi kedvező tapasztalatai hatására hozta létre éppen nálunk. A budapesti irodát 2005-ben nyitották meg, ahol létrehozták a kötvénypiaci elemzésekkel foglalkozó matematikai modellező központot. Ezt követően a fővárosban alakították ki a bank észak-amerikai, európai és ázsiai üzleti tevékenységét támogató ügyviteli és technológiai szolgáltató centrumát is. Edmonds azt reméli, a laborban gyakorlati tudásra szert tett hallgatók közül sokan náluk kezdik majd el a karrierjüket.

Iskolai úttörők ■ Más felsőoktatási intézményekben is vizsgálják a virtualizációs technológiákban rejlő lehetőségeket. A győri Széchenyi István Egyetem (SZIE) még tavaly hozott létre egy tesztkörnyezetként is működő oktatótermet, ahol 40 vékonyklienst helyeztek el.

A virtualizációval nemcsak a hallgatók, de az informatikusok is nyernek: heti 20 munkaórával kevesebbet kell fordítani a rendszer felügyeletére, könnyebbé vált a szoftvertelepítés az egyes klienseken, egyszerűbb lett a karbantartás, a hibaelhárítás. Sikerült megoldani, hogy a virtualizált szisztémát egy rendszergazda felügyelje, két hallgató segítségével. A tesztek alapján a közeljövőben több mint ezer számítógépét vékonykliensekre cseréli a SZIE, amivel gépenként számolva 15 ezer forintos megtakarítást remél.

A közelmúltban a Budapesti Gazdasági Főiskola is efféle rendszert telepített. Közben a felsőoktatási szférán kívül is felpezsdült a piac: a legnagyobb projekt tavaly a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál zajlott, ahol összesen 600 virtualizált vékonyklienst helyeztek üzembe.

A koncepció ugyan nem új, több mint egy évtizede startolt, ám eddig viszonylag szűk körben tudott elterjedni. A technológia most zajló reneszánsza a szerverprocesszorok gyors teljesítménynövekedésének, az egyre fejlettebb virtualizációs technikáknak, és az egyre nagyobb elérhető sávszélességnek köszönhető. Az elterjedés előfeltétele azonban, hogy az asztali gépek virtualizációját minden esetben meg kell előznie a szerverpark korszerűsítésének.

Duplázódik a piac ■ Fauszt Gábor, az IDC Magyarország vezető elemzője szerint a piac itthon is folyamatosan növekszik. A virtualizációs szoftverrel együtt értékesített szerverek aránya a 2009-es 7,5 százalékhoz képest az idén már 10 százalékra nőhet. A szoftvergyártók egyelőre gyűjtik a jól hangzó referenciákat, így minden egyes projektért nagy harc folyik a szállítók között.

Ennek köszönhetően a tavalyi 4,5 ezres darabszámhoz képest az idén már 6,3 ezerre, 2012-re pedig 8 ezer körülire duzzadhat az itthon eladott vékonykliensek száma. Ezzel három év alatt közel megduplázódna a piac. A leglátványosabb projektek a közeljövőben nálunk is a pénzügyi szférában indulhatnak, ahol az országos bankfiókhálózatok gépeinek cseréjével tetemes összegek takaríthatók meg.

_{(A cikk a Figyelő 2011/9. számában jelent meg)}