Az eddigi 50 GB kapacitású megoldások bővítését határozta el az adathordozó-gyártókból álló Blu-Ray Disc Association (BDA), amikor meghatározták két új Blu-Ray szabvány végleges formáját. A BDXL névre keresztelt megoldásban kétféle lemeztípus lesz, a 128 gigabájtosak egyszer írhatóak és négyrétegűek, a 100 gigabájtosak pedig háromrétegűek, ám újraírhatóak lesznek.

Az új szabványt a Sony és a Panasonic indította el: azzal érik el az adatkapacitás növekedését, hogy több réteget és rétegenként sűrűbb adattásolást tesz lehetővé, így az eddigi 25 gigabájtos rétegenkénti adatkapacitás 33-ra nő. A BDA ügyelt arra is, hogy az új szabványú lemezeket kezelő berendezések tökéletesen kezeljék a hagyományos Blu-Ray lemezeket is. Ezzel az a vita is lezárult, pontosan milyen módon növeljék a BD-lemezek kapacitását, hiszen a BDA tagjai közül nem először javasoltak hasonló módszert, ám a TDK, a Sharp és a Pioneer ötleteit (melyek akár 200, sőt 500 gigabájtos típusokat is vizionáltak) a szövetség végül elvetette.

Nem szórakozás: archiválás! | Ekkora kapacitásra már nem a Blu-Ray mai tipikus felhasználóinak van szüksége: a BD-lemezekre égetett filmek és játékok közül még kevés használja ki valóban a média jelenlegi 25 illetve 50 gigabájtos nagyságát. A BDXL lemezeket a tervek szerint főként archiválási feladatokra használhatják, ráadásul nem csak a filmek vagy egyéb digitális média területén, hanem bárhol, ahol nagy mennyiségű adatok mentését kell megoldani.

A jelenlegi, vállalati adatmentésben használt technológiák közül még mindig nagy szerepe van a szalagos megoldásoknak, emellett a merevlemezek is csupán másodlagos helyet foglalnak el - a közeljövőben talán megszülethet az a média, amely felválthatja az eddigi archiváló eszközöket. Azonban még kérdéses, mikortól lesznek kaphatóak a BDXL lemezek és az ezeket kezelő eszközök, hiszen a szabványosítás csupán annyit jelent, hogy a gyártók mostantól licencelhetik és fejleszthetik saját megoldásaikat: a kész termékek piacra kerülésének napjáig azonban még érdemes jó párat aludni.