1998-ban már beállt az internet békéje, régóta véget ért az Internet Explorer és a Netscape Navigator háborúja. A web hőskorának két ikonikus böngészője közül a Microsoft megoldása került ki győztesen annak ellenére, hogy a redmondi vállalatot már akkor sokan támadták törvénytelen árukapcsolás címén. Az Internet Explorer trónjának lábait mégsem a jog rúgta ki, hanem egy kis róka kezdte rágcsálni.

Hamvak, lángok, rókák ■ A Netscape-ért felelős fejlesztők egy csoportja 1998 március 31-én kezdett el dolgozni egy olyan nyílt forráskódú böngészőmotor kifejlesztésén, amely terveik szerint teljesen más felfogásban működne, mint az időközben nagyra és lomhára hízott, és emiatt csatát vesztett Navigator. A legelső névváltozatként a Mozilla szót használták, amelynek két alkotóeleme a Mozaik (egy alternatív böngésző neve volt a 90-es évek közepén) és a "killa" (a killer, azaz gyilkos szó szlengváltozata, amely az Internet Explorer agresszív megtámadására utalt). Bármilyen eltökéltek is voltak a programozók, a projekt csak négy és fél év múlva indult be igazán.


2002. szeptember 23-án (európai idő szerint 24-én hajnalban) adták ki a Phoenix 0.1 munkanéven keresztelt változatot, amelyet már a Firefox családnévvel illettek. Ugyan ez a változat még csak tesztverzió volt, az addigra teljesen egypólusúvá vált böngészőpiacon sokan felfigyeltek a kezdeményezésre. Csaknem egy évvel később, 2003. július 15-én ezért megalakult a Mozilla Alapítvány, amely azóta is felel a böngésző (és emellett több más nyílt megoldás, például a Thunderbird levelezőkliens) fejlesztéséért.

Az igazi kitörés 2004-ben valósult meg, amikor a még mindig béta állapotú böngészőhöz elérhetővé vált a külső fejlesztők által is igénybe vehető beépülők ingyenes "boltja", az Add-ons Gallery. A böngészők világában addig ismeretlen volt a lehetőség, hogy az alapszoftvert kis segédprogramokkal tehessük egyedibbé, vagy adjunk neki további funkciókat. A november 4-én kiadott Firefox 1.0 már ezzel a népszerű "hátszéllel" gyorsan népszerűvé vált, ráadásul a nagy rivális legyőzésére a New York Times hasábjain egész oldalas hirdetésben is kitrombitálták az új kihívó érkezését.


2008 februárjában lépte át az ingyenes böngésző az ötszázmilliomodik letöltést, majd az év júniusában megérkezett a Firefox 3.0, amely Guinness világrekordot állított fel a 24 óra alatt legtöbbet letöltött szoftver kategóriában.

Fent és lent ■ Nagyjából ekkorra ért a csúcsra a Firefox: megingatta az Internet Explorer részesedését, amely ugyan továbbra is a világ legnépszeűbb böngészője maradt, ám népszerűsége azóta is folyamatosan hanyatlik. A felhasználók közül ugyanis egyre többen jöttek rá arra, hogy nem kötelező a Windowszal alapfelszereltségként járó browsernél leragadni.

Addigra több egyéb alternatív böngésző is megjelent (például a geekek körében népszerű Opera), de a Firefox szárnyalását a 2008 szeptemberében publikus bétával, majd december 11-én az első hivatalos verzióval megjelenő Google Chrome fogta vissza igazán. Az új üstökös leginkább villámgyors fejlesztési és frissítési ciklusaival vette át a leggyorsabban népszerűsödő böngésző címet, és 2011 novemberében le is hagyta a Mozilla megoldását részesedés terén. A Google szoftvere idén májusban megtette, amit a Firefox csak elkezdeni tudott: világszinten lehagyta az Internet Explorert és a legnépszerűbb böngészővé vált.


A Firefox persze továbbra is népszerű: 2011 áprilisában felvették a Chrome által eldobott kesztyűt és hasonlóan gyors fejlesztési-kiadási ciklusokat kezdtek alkalmazni. Idén július 26-án töltötték le a hárommilliárdodik add-ont, amelyből manapság 17 ezernél is több létezik. Napjainkban 450 millióan neteznek Firefox alól, amely 76 nyelven érhető el, részesedése körülbelül 23 százalékos (a Chrome 33,5, az Internet Explorer 32,8 százalékon áll). Magyarországon egyébként a Firefox vezet közel 43 százalékkal, a Chrome 39-cel közelít, az Internet Explorer pedig 11 százalékra zuhant, bár a hazai netezők fele nem is tudja igazán, mit használ böngészésre.

Akik a Firefoxot szeretik, leginkább a teljes nyíltsága miatt teszik: az open source megközelítés miatt gyakorlatilag bárki benézhet a motorháztető alá, és ezért kifejezetten könnyű beépülőket is fejleszteni hozzá. A kritikusok viszont a viszonylag nagy memória-felhasználás miatt marasztalják el, ezt a problémát már jó pár verzió óta görgetik maguk előtt a Mozilla fejlesztői.

A közelmúltban megjelentetett androidos Firefox, valamint az okostelefonos világra célzó Firefox OS jelzi, hogy a Mozillánál még mindig vannak tervek a kis rókával, tehát ki tudja, milyen eredményekről számolhatunk majd be újabb tíz év múlva...