Kvázi végleges döntés született az észak-karolinai bíróságon az Apple és a Samsung közötti szabadalmi pereskedésben. Az esküdtszék egyértelműen bűnösnek nyilvánította a koreai vállalatot abban, hogy jogtalanul használja az iPhone-ban megismert funkciókat, például egyes érintéssel vezérlő gesztusokat, ezen kívül szabadalomsértés a Samsung telefonok formaterve, valamint a készülékek főmenüje is. Épp ezért a bíróság elvben 1,049 milliárd dolláros kártérítést szab ki a vesztesre. De vajon tényleg ilyen egyszerű mindez - az Apple nyer, a Samsung veszít és fizet?



Rétestészta-effektus ■ Egyrészt nem véletlenül használtuk a bírósági döntés mellett az elvileg szót. Az amerikai jogrendben az első döntést ugyanis az elvben független, és a témában nem feltétlenül szakértő esküdtszék hozza, amelyet az eljárást vezető ügyésznek kell jóváhagynia: Lucy Koh bírónő feladata, hogy az esküdtek döntését mérlegelve végleges bírságot és egyéb büntetéseket határozzon meg. Ráadásul ez a döntés sem lesz jogerős, fellebbezés esetén további szinteken tárgyalhatják újra, akár az alapoktól a teljes ügyet.

Természetesen a mostani döntés már érezteti a hatását mindkét szereplő életében. Az Apple részvényei a pénteki bejelentést követően 658 dolláros árfolyamról 668-ig emelkedtek, a zárás utáni kereskedelemben pedig a 675 dolláros szintet is elérték. Eközben a Samsung papírjai a dél-koreai tőzsdén 7 százalékot veszítettek értékükből, ezzel a legnagyobb zuhanást bemutatva 2008 októbere óta. A befektetők tehát első körben egyértelműnek vették, hogy a bíróság döntése azt jelenti, amit sugároz: az Apple nyert, a galádul másoló Samsung pedig veszít és fizet. Az esküdtszék állásfoglalása óta eltelt két nap alatt azonban markánsan ellentmondó vélemények láttak napvilágot a szakma részéről, amelyek szerint a helyzet egyáltalán nem fekete-fehér.

Milliárdos belépő az élbolyba ■ Első látásra a döntés egyértelműen elmarasztaló a Samsungra nézve, ráadásul a több mint egymilliárd dolláros büntetés kifejezetten magas. Azonban egyre több szakértő mutat rá, hogy érdemes a számok mögé nézni, ami inkább egy drága és furcsa, ám hatékony marketingkampány képét mutatja.

Indításként érdemes megnézni, hol tartanak az okostelefon-piac ikonikus képviselői. A Nokia és a RIM régi rendszere elfáradt, az egyéni utakat követők (például az iPhone-modellhez képest gyökeresen más Windows Phone) pedig - egyelőre - képtelenek az élbolyba férkőzni. A Samsung, azzal együtt, hogy a neve mellé most egy ideig felkerülhet a "másoló" titulus, az egyénieskedés helyett az Apple útjára lépett, és üzletileg a lehető legtöbbet hozta ki mindebből. A koreai vállalat a legnagyobbat fejlődő okostelefon-gyártóvá vált, és felnőtt az Apple szintjére, negyedévről negyedévre egymást kergetve az aranyéremért.

Az egymilliárdos bírságot a Samsung pontosan két és fél nap alatt termeli ki, ezután pedig az amerikai törvények értelmében ugyanezért a "bűnért" többé nem vonhatják felelősségre, egyszeri összeggel szállhat ki a régóta húzódó vitából.

Ráadásul a perben csupán a korábbi Galaxy modellekkel kapcsolatban folyt a huzavona, tehát kereskedelmi szinten mindössze annyi történhet, hogy az amerikai piacokról visszavonják az S II-t és kortársait. Mindeközben a vádiratokban nem szereplő kurrens modellek, mint a kimagasló eladásokat produkáló S III, vagy a napokban bemutatkozó Note II diadalmenete töretlen maradhat.

Az elemzők szerint tehát az egymilliárdos csekk voltaképpen nem büntetés, hanem egyfajta belépődíj a Samsung számára az Apple ligájába, az üzenete pedig az: "én megtehetem, hogy a legmagasabb szinten harcolok".