A RIM bejelentése szerint mindenütt helyreállt a cég adatkapcsolatra épülő szolgáltatásainak működése, de ez sem feltétlenül oldja meg a BlackBerry legnagyobb problémáját.
A BlackBerry-felhasználók a múlt héten napokig küszködtek a Research In Motion (RIM) szolgáltatásainak
akadozásával vagy teljes leállásával, míg a szolgáltató csütörtökön be nem jelentette, hogy megoldotta a világszerte tapasztalható problémákat. A kiesést egy switch állítólagos meghibásodásával indokolták, amelyet követően a másodlagos rendszer sem lépett működésbe, utóbb pedig az adatközpontokban feltorlódó hatalmas adatmennyiséggel gyűlt meg a RIM szakembereinek baja.
Pechsorozat ■ A webes csatornákat elárasztották a felháborodott BlackBerry-tulajdonosok fogadkozásai, és nem mindegyiküket nyugtatta meg, hogy a RIM vezérigazgatója
személyesen is megkövette vállalatának ügyfeleit egy YouTube-os videoüzenetben. A fiaskó sokkal rosszabb időpontban nem is jöhetett volna, hiszen az nem sokkal
az iPhone 4S megjelenése után és röviddel
a legújabb Android rendszer bejelentése előtt következett be. Mégis úgy tűnik, hogy a BlackBerry folytatódó mélyrepüléséért nem elsősorban a múlt heti hiba lesz a felelős.
A Research In Motion részvényeinek árfolyama a 2008 júniusi 144 dollárról mára a 24 dollár körüli szintre zuhant. A cég augusztus végén zárta második pénzügyi negyedévét, amely éves összehasonlításban 10 százalékos bevételcsökkenést hozott, a nyereség pedig 797 millió dollárról 329 millióra olvadt. Szeptember végén több forrás is arról számolt be, hogy a RIM még az idén
leáll a BlackBerry PlayBook táblagép gyártásával. Bár a vállalat ezt közleményben tagadta, a tablet sikertelensége és a drasztikus leárazások egyarán ilyesmire utalnak: a Best Buy áruházlánc például már 299 dollárért kínálja a PlayBook 499 dolláros alapmodelljét.
A nokiásodás tünetei ■ A RIM eredményeiért az informatika általános konzumerizációja és a céges "hozd a sajád eszközöd" (bring your own device - BYOC) trend a felelős. Korábban a vállalati IT döntéshozók csaknem száz százalékos felügyeletet gyakoroltak az informatikai beszerzések felett, ami a mobil eszközökre ugyanúgy vonatkozott. A BlackBerry tarolt az üzleti felhasználásban, köszönhetően a szolgáltatások biztonságának és az olyan készségeknek, mint az Office-szinkronizálás vagy a speciális push üzenetküldési rendszer. Ezt a felállást azonban alapjaiban változtatta meg az Apple okostelefonjának megjelenése.
A konzumer piacon a RIM pozíciói sokkal gyengébbek, mint a vállalati felhasználásban, ráadásul ez a viszonteladóknak és a szolgáltatóknak sem okoz különösebb fejfájást, hiszen a BYOD jelenség nekik is hatalmas lehetőséget jelent a menedzselt mobil szolgáltatások értékesítésében.
A vállalati IT részlegek kezdetben szigorúan elvetették a kívülről beszivárgó okostelefonok támogatását, mégis egyre több felhasználó zsebében lapultak iPhone-ok, utóbb pedig már Android alapú eszközök is. Ahogy a harmadik féltől származó szolgáltatások az utolsó technikai akadályokat is elhárítottak az elől, hogy a munkatársak saját mobil készülékükről használják a benti levelezést és egyéb alkalmazásokat, a céges informatikának is fel kell(ett) készülnie rá, hogy integrálja a különféle vezeték nélküli mobil munkaeszközöket. Innentől érdekes az a tény is, hogy az otthoni felhasználók nagy részét a BlackBerry nem hozza izgalomba.
Ettől a BlackBerry még mindig az egyik - ha nem a - legjobb üzleti mobilkészülék, hiszen továbbra is mellette szól a gyártó vállalati architektúrája, a biztonsági megoldások, a hosszú akku-üzemidő, a fizikai billentyűzet vagy akár a BlackBerry Messenger. Mindez azonban kevés lehet a BYOD hullámmal szemben, amelyet a cég vagy meglovagol, vagy követi a Nokia példáját: rövid távú sikereket arat egy esetleges árversenyre és a fejlődő piacokon megmaradó renoméjára építve, hogy aztán még nagyobb sebességgel folytassa a zuhanórepülést.
