Van olyasmi, amiben Európa fejlettebbnek mutatkozik az USA-nál: pontosabban az öt legjelentősebb EU-ország (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) lakosainál már magasabb arányban vannak jelen az okostelefonok, mint az Egyesült Államokban. A ComScore jelentése a tavaly októberi állapotokat tükrözi, amikor az adataik szerint az amerikai telefonok 39 százaléka volt okos készülék, miközben az EU5-ben ugyanez elérte a 42 százalékot.

Őrségváltás előtt ■ Az öt európai országban egyelőre még mindig a Nokia operációs rendszere, a Symbian volt a legmeghatározobb az okostelefonok mezőnyében (32%), de minden bizonnyal csak hónappok kérdése, hogy az androidos mobilok és az Apple iPhone-ja átvegye az egykori óriástól a stafétát. A Google operációs rendszere a készülékek 28 százalékán dolgozott, míg az Apple iOS 21 százalékos részesedést mondhatott magáénak.

Az internetelérésre, alkalmazások futtatására kitalált eszközök tudatosabb használatára utal az, hogy az okostelefonok háromnegyedét már böngészésre, appok indítására és egyéb tartalmak letöltésére is használják a tulajdonosok. A teljes internetes forgalomból a mobil eszközök már közel 5 százalékkal veszik ki a részüket. Telefonokról az EU5-ben 3,2 százalék, míg táblagépekről 1,4 százalék forgalom generálódik. Itt mondjuk elég nagy a szórás a fejlett országok között is, hiszen a brit okostelefonok egymagukban kiteszik az ország teljes forgalmának 5,1 százalékát, miközben Spanyolországban ez csak 2,7 százalék.

M-kereskedelem ■ A ComScore kutatása kitért arra is, hogy a vásárlási szokásokat miként alakítják át az új generációs telefonok. Nem túl meglepő módon a fiatalabb korosztály látszik aktívabbnak: a 18-34 évesek összességében majdnem kétszerakkora arányban vannak jelen a webes vásárlásra alkalmas oldalakon, mint amekkorát a teljes mobilos felhasználói körből kitesznek. Ha nem is ennyire túlreprezentálva, de a férfiak egyelőre a nőknél jóval aktívabbnak mutatkoznak ezen a területen.

A mobil vásárlások kategóriájába tartozó cselekvések közül a banki adatok (számlaszám, -egyenleg stb.) elérése volt a leggyakoribb. Minden ötödik felhasználó élt ezzel a lehetőséggel, ami azt mutatja, hogy nem félnek ezt a platformot ilyen kényes információk megszerzésére használni. Webshopokat minden hatodik felhasználó nézegetett a mobilján, míg több mint 12 százalékuk elektronikus fizetést is végrehajtott. Kilencből egy okostelefonos pedig további információkat keresett, vásárlási útmutatót lapozott fel a kiszemelt termékkel kapcsolatban.

Fontos megjegyezni, hogy nem csak az internethasználati szokásokban hoz új irányokat az okostelefonok tömeges elterjedése. A hagyományos boltokban zajló vásárlási mechanizmust ugyanis alaposan megbolygatja, ha egy tudatos fogyasztó kihasználja a mobil adta lehetőségeket. A felmérés alapján minden ötödik okostelefont használták termékek fotózásra, ami nyilván a más boltokban látott árukkal történő későbbi összehasonlítás segítette, de ezek közül minden másodikat azonnal tovább is küldtek valakinek (például a vásárlás jóváhagyását kérve). Kilencből egy telefonnal leolvasták a vonalkódot, ami alapján további információhoz juthatott a fogyasztó. 6-7 százalékban fordult elő, hogy magát a boltot is a telefon navigációs eszközeivel keresték fel, illetve az, hogy az áruházban lévő árcédulát összehasonlították a neten található adatokkal.


Egy kis hazai ■ Bár az idézett felmérésben nem szerepelnek magyarországi adatok, nálunk sem alakul rosszul az elektronikus kereskedelem. A GKIeNET adatai szerint tavaly 155 milliárd forintot hagytunk webshopokban, ami körülbelül 20 milliárddal több, mint az azt megelőző évben. A hazai online vásárlók száma a szeptember végi adatok alapján tavaly körülbelül 1,4 millió főt tett ki. Ugyanakkor egy másik magyar kutatás azt mutatta ki, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében még mindig kevés az online boltot üzemeltető cégek aránya, interneten keresztül bonyolítható banki átutalással pedig még a meglévő netes üzletek jó részénél sem lehet fizetni.