Hatalmas hurrával harangozták be bő négy éve a mobil számítástechnika új mini-istenségeit, az UltraMobil PC-ket (UMPC). A hordozható gépek körét akkoriban a nagy, nehéz noteszgépek és a „mobil féltégla”, azaz a Nokia Communicator különböző verziói alkották. A Microsoft ekkor kitalált valami okosat: itt az internet, nosza hát, alkossunk végre egy olyan gépet, amely csatlakozni tud rá, s elég kicsi ahhoz, hogy ráaggathassuk az ultramobil jelzőt. Ez a fejlesztés akkor zsákutcának bizonyult, de mára a koncepció beérett.

Olyannyira, hogy a Steve Ballmer Microsoft-vezér egy júliusi washingtoni partnerkonferencián jelentette be: ősztől beszállnak az iPad-del versenyző tábla PC-k piacára. Egyelőre „csupán” a Windows 7 szoftver táblagépes kiadásával, amely azonban több nagy gyártó masináján futhat majd. Például a két kijelzős Toshiba Librettón, vagy épp az egyszerűbb, kínai Havon gépen, amelyeket Tami Reller, a Windows-fejlesztésekért felelős Microsoft-alelnök mutatott be Ballmer beszédét követően. Kiderült ugyanakkor, hogy a szoftvercég az Asus, a Dell és a Samsung készülő táblagépeire is szállíthat majd szoftvert.

A Google e téren lemaradhat, mert Android operációs rendszere inkább okostelefonokra van kihegyezve. Bár a Cisco a Cius nevű táblagépéhez még ezt választotta, a HP a Slate esetében valószínűleg nem az Androidra voksol majd.

A gyártók igyekezete nem meglepő; a Gartner előrejelzései szerint 2013-ra – miközben 1,78 milliárd PC működik majd a világon – eléri az 1,82 milliárdot az internetelérésre képes telekommunikációs mobil eszközök száma. Ebbe a számba persze bele kell érteni az Apple iPadhez hasonló érintőképernyős tábla PC-k (az UMPC-k kései utódai) mellett a netre kész mobilokat és okostelefonokat, no meg az elmúlt években összesen eladott, mindösszesen pár ezer UMPC-t. Az utóbbiakat eredményező koncepció ugyanis olyan volt, mint a gőzhajtású autó: nem önmaga, hanem a következő generációs készülékek sikeréhez járult hozzá.

Rossz úton | Project Origami néven, 2006-ban indult az a Microsoft-kezdeményezés, amelynek nyomán boltokba került a két első UMPC: az AMtek’s T700 és a Samsung Q1. Ezeket csak lassan követték más gyártók megoldásai. Hiába voltak ugyanis aprók a gépek, az érintőképernyők minősége akkoriban még sokkal gyengébb volt a mainál, mind képminőségüket, mind pedig kezelésüket tekintve. Ezek azt a rezisztív technológiát alkalmazták, amelyet ma már az olcsóbb okostelefonokba is egyre ritkábban építenek be: a konkrét fizikai nyomás alapján működő panelek ugyanis ujjal igen pontatlan és nehézkes navigálást tettek csak lehetővé. A PDA-k és mobilok mellett már bevett érintőceruzákat viszont egy ilyen szintű gép mellé már nem fogadták el a felhasználók.

Ráadásul az akkori processzorok – amelyek kezdetben az Intel Celeronjai és az azóta a PC-processzorok piacáról kilépett VIA megoldásai voltak – és egyéb alkatrészek még sokat fogyasztottak. Így az apró gépekbe építhető akkumulátorok az ígért 4–5 óra helyett csupán 2, legfeljebb 3 órányi működést tettek lehetővé. Ezt tetézte, hogy mobilinternetes lehetőségek híján Wi-Fihez volt kötve a felhasználó, s négy éve még nem borított be minden utcát valamilyen ingyenes hálózat. (Igaz, ma is lenne még hová fejlődni Wi-Fi lefedettség terén.)

Adott volt tehát egy okos vízió és egy döcögős megvalósítás. A helyzet 2007-ben sem javult. A OQO 02 modell például azzal szerzett kérészéletű nyilvánosságot, hogy Guinness rekordként is bejegyezték mint a legkisebb működő számítógépet, ám használhatósága igen csak limitált volt. A fordulatot egy félrecsúszott projekt hozta meg. A fejlődő országok számítástechnikai felzárkóztatását célzó One Laptop Per Child nevű kezdeményezés még az évtized közepén indult, s egy kifejezetten olcsó, 100 dolláros mini-notebook kifejlesztését célozta.

A valóság persze több irányból is felülírta a szándékot, ám az UMPC-ben csalódott gyártók sok mindent átvettek a specifikációk közül, így 2007-ben megszülethetett a netbook. Az Asus Eee PC-je fémjelezte az ekkor kezdődött sikeres korszakot: az érintőképernyők eltűntek, helyükre apró, ám fizikai billentyűk és notebook-szerű, kihajtható design került. Időközben megjelentek az energiatakarékos működéshez elengedhetetlen új fejlesztések is. A processzorok körében debütált az Intel Atom, az Nvidia Tegra és a VIA Nano. Népszerűvé váltak az egyre nagyobb kapacitású, USB kulcsokból is ismert flash memóriák, majd ezekből kifejlődve a mozgó alkatrész nélküli merevlemezek, azaz az SSD-k. S egyre több netbookba került a Wi-Fi mellett 3G mobilnet.

Az elmúlt években olyan irányból is érkezett konkurenciája az UMPC-kből kifejlődött netbookoknak, ahonnan korábban kevesen várták: a „okosodó” mobiltelefonok felől. A kapacitív érintőképernyők elterjedése, az egyre általánosabb mobil szélessávú szolgáltatások utat nyitottak az okostelefonoknak. Ezek érintőképernyője elég nagy az internetezéshez, a levelezéshez és a legegyszerűbb feladatokhoz. Az addigi döcögős operációs rendszerek (a kiöregedő Symbian és a felhasználóbarátnak nem mondható korábbi mobil Windows verziók) leváltására jött az iPhone OS, majd később a jóval nyíltabb és funkciógazdagabb Google Android. Az okostelefonok és a netbookok „összeházasításából” létrejött valami, ami csíráiban már létezett ugyan, de igazán 2010 januárjában robbant be a köztudatba: a tablet, vagy magyarul tábla PC.

Sikerre ítélve | Az utóbbi típus legismertebb képviselője, az Apple iPad gépe majdnem olyan, mint amit a Microsoftnál UMPC néven négy éve megálmodtak, csakhogy ez már használható módon működik. És nem csupán Steve Jobs legendás marketingesei miatt. Érzékeny, könnyen kezelhető az érintőképernyője, energiatakarékos, elérhető rajta a 3G, és megannyi, kifejezetten erre a rendszerre optimalizált alkalmazást kínálnak hozzá. Az Android pedig olyan feltörekvő alternatívát kínál, amely megnyithatja az Apple tabletjében alkalmazott (ezért korlátok közé szorított) világot a nyílt szabványok irányába.

Bár az iPadet is érik kritikák, és az Android térhódítása is hullámzóbb a vártnál, mostanra beteljesedett az UMPC-t kitalálók álma: a hagyományos számítógépek mellé felsorakozott egy igazán ultrahordozható készüléktípus, amely üzletileg is sikerre van ítélve. A Gartner szerint miközben az idén 366 millió PC fogy világszerte, az éppen csak elstartolt táblagépekből 10,5 millió darabos eladás várható. Valami elindult...