Az Intel már az ultrabook kategória evangelizálásának elejétől különféle arányokat emleget azzal kapcsolatban, hogy mennyi időn belül az eladott notebookokból mennyi lesz az új szabvány szerinti. A piac kissé álmos reakciója azonban rendre felülírja ezeket az elképzeléseket, ráadásul Magyarország ezen a téren is speciálisnak mondható. Egyrészt tavaly sem voltunk kevésbé árérzékenyek, mint máskor, ráadásul folyamatosan ott ül a PC-kereskedelem hátán egy múltból hozott púp. Ahogy az IDC vezető elemzőjével készített interjúnkból is kiderült, még mindig irdatlan beragadt készletekkel kellett hadakoznia a hazai viszonteladóknak és disztribútoroknak, ezért továbbra is sok volt a fél vagy akár egy éves modellek padlóig lenyomott árú akcióját hirdető óriásplakát és akciós újság.

Karcsúsító program ■ A fentiek ellenére persze több gyártó próbálkozott itthon is ultrabookokkal. A divatfaktorra sokat adó, az átlagnál kissé fizetőképesebb közönség számára vonzó MacBook Air alternatívák kerültek a boltokba, bár igazi sikere azoknak a modelleknek lehetett, amelyek az Intel által szigorúra szabott keretek között is a leginkább egyediek tudtak maradni. A Sony VAIO T13 például ilyenre sikerült, a szabványosság mögül mind külcsín, mind belbecs terén "átjöttek" a japán gyártóra jellemző egyedi stílusjegyek.


A Samsung épp tavaly feküdt rá erőteljesebben a magyarországi notebook-piacra, ultrabookjai közül először a Series 5 egyik modelljét, az NP530UB-t próbáltuk ki. A koreai gyártó a Sonytól eltérően próbálta meg kitolni az ultrabook-szabvány határait, a vastagsági maximum alatt szó szerint egy hajszálnyival sikerült még optikai meghajtót is préselnie a gépházba, de különálló grafikus vezérlőből is fért egy a burkolat alá.


Üzletre hangolva ■ A koreai gyártó a csillogó szépségekre vágyó felhasználók mellett tavaly azokra is gondolt, akik leginkább munkájuk során használnak notebookot. A Series 4 400B2B külsőre visszafogottabb, tudásra azonban teljesen rendben van, kialakításában pedig erősen thinkpadisztikussá vált (többek között az IBM-mel kötött szabadalmi kereszt-megállapodásnak is köszönhetően). Ráadásul a gépházat "brutális menedzserekre" is felkészítették: 110 kilós stressz-teszttel kipróbáltuk, a burkolat valóban kibírja azt is, ha valaki rááll.


Érdekes ez a szinte ipari védelem a munka-noteszek kategóriájában, a mérnökök és tervezők szerint úgy tűnik, egy átlagos üzletember naponta többször megtapossa vagy falhoz vágja kedvenc notebookját. A Dell Latitude E6320 is felkészült a legrosszabbra, a Tri-metal fantázianévre hallgató kialakítás a fémházat egy belső merevítős rendszerrel kombinálja a leejtés, ütődés hatásai ellen.


Támad a nyolcas ■ Októberre a gyártók már a Windows 8 érkezésével voltak elfoglalva. A legtöbben igyekeztek kifejezetten az új operációs rendszerre szabott megoldásokkal jelentkezni, ilyen volt a Dell Inspiron 5521 is. Ez a modell nem érintőkijelzős, bár sokak szerint ez még mindig jó dolog, valahogy egy notebook képernyőjét tapogatni "nem menő". A több ujjat egyszerre érzékelő touchpaddel viszont könnyen kezelhető a Windows 8 új felülete, nem kell az egérkurzorral keresgélni a friss funkciók fellelhetőségét.


Ehhez képest kissé felemás példát is találtunk az átállásra: a Samsung Series 9 ultrabookot jól láthatóan még Windows 7-re hegyezték ki, ugyanis sem érintőkijelző, sem egy multitouch érintőpad nem fért rá az egyébként lélegzetelállítóan és hihetetlenül vékony házra. A papírvékony csodát épp a napokban teszteljük, de az már látszik, hogy a Windows 8 felületén hagyományos touchpaddel egerészni bizony nem épp kényelmes feladat (viszont a notebook külalakja egyértelműen szubjektív tavalyi Bitport-dizájndíjat nyerhetne, ha lenne ilyen díjunk).


Hamarosan szintén tesztpadunkra helyezzük az Asus több Windows 8-as notebookját is, amelyek a hazai bemutató gyors próbái alapján egyáltalán nem küszködnek használati visszásságokkal. A Zenbook Prime sorozat ultrabookjainél egyértelműen el is várjuk ezt a szintet, de érdekes módon a zsebbarát modellek között is odafigyeltek a részletekre. A VivoBook X201 multitouch érintőpaddal, az X202 pedig már érintőkijelzővel használja ki az új operációs rendszer friss kezelőfelületének előnyeit.


Itt pedig már áthajolhatnánk a notebook-tablet hibridek területére, amelyekkel tavaly már kifejezetten sokan próbálkoztak: ezekről azonban külön összefoglalóban emlékezünk meg.