2011 első három negyedévében 12 millió tablet fogyott az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban az IDC friss jelentése szerint, és az elemzőcég az év végéig összesen 20 milliós mennyiséget jósol. A jelenlegi megoszlás szerint a táblagépek egyelőre inkább a magánfelhasználók játékszerei, mivel körülbelül a vásárlók 10 százaléka szerezte be kifejezetten céges feladatokra az eszközt. Ez a trend azonban jövőre markánsan átalakul majd: egyrészt a konzumerizáció lassan megdönti a vállalatok ellenállását, és az üzleti alkalmazások egyre növekvő száma is segíti a professzionális felhasználók arányának növekedését.

Bejáratott márkák és kis halak ■ A tanulmány szerint az üzleti szegmensben egyelőre az iPad számít igazán elfogadottnak, de az Android alapú eszközökkel kapcsolatban is egyre pozitívabb a vállalatok megítélése. Mindenképpen az Apple tableteknek kedvez azonban, hogy az általánosítás szerint az iPaddel szemben egy bizonytalan, sokszereplős tábor sorakozott fel, ahol ráadásul született jó pár gyorsan elbukó modell is (például a HP TouchPad vagy a RIM PlayBook).

Érdekes módon még mindig erős utózöngéje van annak, hogy a PC-s világban évtizedekig a Windows volt a kváziszabvány: a megkérdezettek 30 százaléka kíváncsi arra is, mit villant a Windows 8 jövőre a tableteken, és csak annak kipróbálása után döntene arról, hogy valamelyik bejáratott tabletes rendszert válassza, vagy itt is maradjon a Microsoft közvetett ügyfele.


A vállalati tablet-útiterv viszont összességében ígéretes: a megkérdezett cégek 48 százaléka már kipróbált idén valamilyen táblagépes megoldást, vagy elkezdett utánanézni annak, hogyan építheti be az eszközöket saját működésébe. Ezen cégek (főként nagy- és középvállalatok) jó része jelezte, hogy 2012 első vagy második negyedévében meg is kezdik a tabletek beépítését informatikai rendszerükbe – leginkább az informatikai és egyéb szolgáltatással, közlekedéssel és logisztikával foglalkozó szervezetek tervezik, hogy mihamarabb lépnek az ügyben.

Jobb? Nem jobb? Más? ■ A megkérdezettek 22 százaléka szerint a táblagépek jelenlegi generációja már jobban kiszolgálja egyes belső folyamataikat, mint az eddig használt eszközök (például PC-k, notebookok vagy PDA-k). A teljesség igénye nélkül olyan felhasználási területek elégedettek a mai felhozatallal, mint a raktározás, szállítmányozás, mérőórák leolvasása, ügynöki tevékenység vagy a turisztika.


A válaszolók másik csoportja viszont az általános árérzékeny megközelítés ellenére is úgy nyilatkozott, hogy akár 50 százalékkal többet is hajlandó lenne fizetni egy tabletért, ha az már saját tevékenységükre lenne felkészítve a vásárláskor. Bár több gyártó is jelentkezett már kifejezetten vállalati felhasználásra tervezett táblagépekkel (például a Cisco eszköze, a Cius, vagy a Lenovo ThinkPad Tablete), a cégek ennél is speciálisabb, sok esetben testre szabott megoldásokra vágynak.

A logisztikai területeken dolgozók például vonalkódolvasókat, intelligens kamerakezelő rendszereket jelöltek meg, míg a pénzügyi szolgáltatók bankkártya-leolvasó, aláírás-felismerő vagy titkosítással kapcsolatos alkalmazásokat szeretnének. A vállalatok többsége ráadásul a tabletekkel együtt olyan fejlesztéseket is támogatna, mint a virtualizáció, amely kiterjesztené az újonnan vásárolt eszközökre a belső irodai rendszerek használatát, valamint olyan cloud alapú megoldásokat, mint az adattárolás, csoportmunka és belső kommunikáció.

Eközben Magyarországon... ■ A táblagépek forgalma egyenletes ütemben nőtt itthon is. Szécsi Gábor, az IDC elemzője szerint az első három negyedévben 36 ezer tablet fogyott, az utolsó negyedéves hajrá pedig még körülbelül 24 ezres eladást hozhat. A két hazai kedvenc az iPad, valamint a Samsung Galaxy család: a versenytársak egymást üldözve, nagyjából hasonló eredményeket érnek el. A második negyedévet például hajszálnyival az Apple nyerte, míg ősszel a Samsung került az élre. Év közben harmadik erős versenyzőként az Asus is megérkezett, főként a külső billentyűzettel egyfajta netbook-hibriddé alakítható Transformer sorozatnak köszönhetően.

A kicsi és némelyest speciális magyar piacra jellemző még, hogy nálunk ugyan nem jelentek meg TouchPad- vagy PlayBook-szintű "nagy bukók", ám viszonylag sok a B-kategóriás modell, a kínai gyártók főként androidos eszközei. Ezek gyakran olcsóbbak, mint a piacvezető termékek, ám felhasználói élményben jóval kevesebbet adhatnak náluk.




Magyarországon a tableteket egyelőre a konzumer szektor fedezte fel magának, a vállalatoknál inkább csak a topmenedzserek hivalkodó játékszereként tűnhetnek fel. Ezt a tendenciát is erősíti, hogy a táblagépek a legmarkánsabban a távközlési szolgáltatók kínálatában, kifejezetten végfelhasználókra célzó kampányok keretében jelennek meg.

A jövő év nagy változásai, például az iPad 3 vagy a Windows 8 alapú táblagépek megjelenése a hazai piacot is felforgathatja, Szécsi Gábor mindenesetre úgy látja, hogy 2012-ben folytatódik a stabil növekedés: az IDC körülbelül 80 ezer táblagép éves eladását jósolja.