Még biztosabbra akar menni riválisai üzletfeleinek az elhódításában a Huawei. A kínai társaságról az volt a közvélekedés, hogy eddig főként azzal tudott megrendeléseket alhalászni a hagyományos hálózati berendezés gyártók elől, így az Ericsson elől is, hogy olcsóbb eszközöket kínált. 



Kulcskérdés az innováció ■ Ezt a véleményt akarja most gyökeresen megváltoztatni a távol-keleti cég K+F részlegének a vezetője, Li Yingtao. A Bloombergnek nyilatkozva kijelentette: idén a tavalyi 4,9 milliárd dollárnál is nagyobb keretből gazdálkodhatnak, amivel egyben azt is  jelezni kívánják a termékeiket vásárló szolgáltatóknak, hogy többre képesek annál, mintsem egyszerűen megépítsék azokat a hálózatokat, amiket az operátorok akarnak.

A nagy versenytársak, többe között az Ericsson és a Nokia – a Bloomberg adatai szerint – tavaly az utóbbi három évet nézve a legkisebb mértékben növelték kutatás-fejlesztési költéseiket. Az Ericsson a múlt évben nagyjából annyit fordított ilyen célokra, mint a Huawei, idén viszont – ellentétben kínai konkurensével – kevesebbet szándékszik K+F-re fordítani. A piac negyedik szereplőjének számító Alcatel-Lucent 2013-ban 2,6 milliárd dollárból fejleszt.

Kapóra jött az NSN felvásárlás ■ A Huaweinek egyébként kapóra jött, hogy a Nokia kivásárolta a Siemenset a Nokia Siemens Networksből (NSN), az egyesülés ugyanis sok energiát leköt. Emiatt a kínai cég előnyösebb helyzetből tárgyalhat a hálózatuknál generációváltást végrehajtó szolgáltatókkal.
 
Brüsszel és London nagyon nem nézi jó szemmel a Huawei utóbbi időben tapasztalható európai térnyerését, amit a cég ügyében az elmúlt hónapokban indított dömpingvizsgálattal is kifejezésre juttatott. Ez sem rettenti azonban vissza a további offenzívától a távol-keleti társaságot, amely a közelmúltban szerződtette a Nokia egyik korábbi vezetőjét. Colin Giles, aki korábban a finn cég értékesítésért felelős elnökhelyettese volt, a jövőben kulcsszerepet játszhat a távol-keleti társaság globális márka- és marketingstratégiájának a megalkotásában. 

Nyitni kellene a kínai piacot is ■ Ami a brüsszeli vizsgálatot illeti, mint korábban megírtuk, az EU hajlandó lenne ettől eltekinteni, ha a távol-keleti ország maga is nyitottabb lenne a versenyre, azaz az eddigieknél nagyobb lehetőségeket biztosítana belső piacán az európai berendezésgyártóknak.

Brüsszel elvárása az, hogy az EU hálózati berendezéseket gyártó cégeinek részesedése elérje a távol-keleti ország piacán a 30 százalékot. A vita középpontjában egyébként az EU-nak az a határozott álláspontja áll, hogy hogy Peking állami pénzekkel támogatja technológiai cégeit, hogy azok európai lonkurenseiknél alacsonyabb áron adhassák eszközeiket.

 
A konfliktus meglehetősen paradox eleme, hogy az európai szállítók sem szeretnék, ha kereskedelmi háborúba torkollna a vita. Ők elsősorban attól tartanak, hogy ha támogatják az Unió törekvéseit, kizárják magukat a kínai piacról. Márpedig ott a China Mobile révén mostanában több milliárd dolláros távközlési beruházásra lehet számítani.

A magyar piacon is erősek ■ Magyarországra is igaz egyébként, hogy a Huawei egyre több üzletet nyer el. Mint ismert a Vodafone Magyarország az utóbbi években a távol-keleti céget bízta meg hálózatának modernizációjával. Sőt a hagyományosan az Ericssonos felségterületnek tartott Magyar Telekomnál is megvetette a lábát a kínai társaság, amely a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató gerinchálózatának 100 gigabites sebességűre fejlesztésében vesz részt.