A múlt hónapban nagy port kavart a The New York Times riportja, amelyben arról számoltak be, hogy a Microsoft jogászai is segítették a Putyin ellen felszólaló szervezetek ellehetetlenítését. Oroszországban ugyanis igen gyakori, hogy a hatóságok tiltott szoftverhasználat címén csapnak le jogvédő szervezetekre, független szerkesztőségekre, ahonnan aztán minden mozdítható számítógépet elhurcolnak, hogy azok (és a rajtuk tárolt adatok) általában soha többé ne kerüljenek elő.
A 12 dühös állam ■ A Microsoft a korábbi üggyel kapcsolatban azonnal reagált: sajnálatát fejezvén ki, hogy az amúgy általa szorgalmazott illegális szoftverhasználat visszaszorítása csupán ürügyként szolgál az állam kritikusainak meghurcolásában. Mostanra pedig előálltak egy nagyszabású akcióval, amelynek keretében 12 ország nonprofit szervezetei, jogvédő egyesületei és független médiavállalkozásai juthatnak ingyenesen és automatikusan legális szoftverlicencekhez.
Érdekes, hogy a cégnek eddig is volt hasonló kezdeményezése: a Microsoft 2003-ban hívta életre a Korlátlan Lehetőségek (Unlimited Potential) elnevezésű programot, amelynek keretében eddig összesen több mint 285 millió dollárt bocsátott nonprofit szervezetek és közösségi technológiai központok rendelkezésére készpénz, illetve szoftverek formájában. A gond csak az, hogy erről nem mindenhol tudnak. A mostani program automatikusan felruházza a jogokkal az említett cégeket, így védve lesznek a gyanúsítástól.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?