Hiába erősítette meg szűk két héttel ezelőtt az EuroCloud Day 2012 rendezvényen Neelie Kroes, hogy a kontinens számára kiemelt feladat a cloud alapú megoldások elterjesztése, a Gartner több okot is felsorolt legutóbbi elemzésében, ami miatt ez a folyamat lényegesen lassabb lehet Európában, mint az Egyesült Államokban. 

A május 23-án 14 európai országban egyszerre megtartott rendezvényen az Európai Bizottság alelnöke azt ígérte, hogy még idén elkészül az a stratégiai dokumentum, ami alapját képezheti a becslések szerint akár 1,5 millió új munkahelyet is teremteni képes cloud technológiák elterjedésére. A stratégia sarokpontjait többek között a sztenderdizálás, a jogi és adatbiztonsági kérdések, illetve az ezekre adandó közös európai válaszok alkotják.

Pontosan ezeket az említett területeket találjuk meg a Gartner friss anyagában is, azzal a különbséggel, hogy a piackutató úgy látja, ezeken a pontokon fog elbukni a cloud gyors európai adaptációja. Hiába látszik nagy érdeklődés a szolgáltatásként, igény szerint használható és fizetendő szoftverek, platformok és infrasturktúra iránt, a közel félszáz országot jelentő Európában mindez lényegesen körülményesebben alakulhat, mint az egy országként működő és többnyire szövetségi szinten szabályozott USA-ban.

A cloud Bermuda-háromszöge ■ A cloud üzleti modelljének sikerét elsősorban a biztonság, az átláthatóság és az integráció háromszögétől függ. Ha ezekre a kérdésekre megnyugtató választ képes adni a szolgáltató, akkor a megrendelések jönni fognak. A mi földrészünkön azonban ezek a kérdések máshogy vetődnek fel és lassan oldódnak meg - ha egyáltalán.
 

Az például kifejezetten előnyös lehetne Európának, hogy az USA-ban a 2001-ben született Patriotic Act óta bizonyos esetekben a hatóságoknak joguk van a cloudszolgáltatótól kikérni harmadik fél adatait. Az információikra kényes vállalatok (vagy akár magánszemélyek) számára vonzó lehetne egy olyan európai alternatíva a cloud szolgáltatás igénybevételére, amelynek használatakor garantáltan nem kerül át adatuk kormányszervekhez és egyéb hatóságokhoz. Ehhez képest az öreg kontinens jogalkotása országról országra változó, és több olyan terület is van, ahol az amerikaihoz hasonló kiskapukat nyitnak az adatokhoz.

Szintén nem a pozitív várakozásokat erősíti, hogy aminek európai szinten nekigyürkőznek, az általában a nemzetállamok közti rivalizálás, helyi érdekek és egyéb tényezők miatt nagyon lassan kerül át a gyakorlatba, ráadásul az országok ehhez még saját törvényalkotási jogkörüket kihasználva számos változtatást biggyeszthetnek hozzá. Ilyenre példa az elektronikus számlázás, amit hiába propagálnak régóta, még mindig csak marginális szerephez jut a cégek és az ügyfeleik közti elszámolásban. A Gartner szerint könnyen előfordulhat, hogy a cloud stratégia is erre az útra téved.

Természetesen nincs jó hatással a bevezetésekre az elhózódó gazdasági válság sem. Az euró és a régió köröli bizonytalanság visszatarthatja a vállalatokat attól, hogy komolyabb, átfogó változásokat vezessenek be. Ez igaz az egyébként jellemzően költségtakarékos volta miatt választott szoftveres és egyéb cloud szolgáltatásokra is, hiszen minden ilyen szintű váltás magában hordozza az üzleti folyamatok időleges lassulásának, nehézkessé válásának lehetőségét, azaz a kockázatot. Ez utóbbiből pedig enélkül is jut elég az európai cégeknek mostanában.

Generációs szakadék ■ Európa cloudos "tragédiája" abban áll, hogy az igény legalább olyan nagy, mint más fejlett régiókban, ám a fenti problémák összessége oda vezet, hogy legalább kétéves lemaradásban lesz Európa az USA-hoz viszonyítva. Ez pedig egy olyan dinamikus iparágban, mint az informatika, szint már korszakos hátrányt jelent.