Ha a világon képződő óriási és többnyire strukturálatlan adathalmazokat (big data) annak mennyisége alapján értékeljük, akkor a feltörekvő piacok nyolc éven belül akár le is körözhetik a fejlett piacokat – állapítja meg az IDC egyik legújabb tanulmánya. A fejlődő térség két éve még a digitális adatvilág 23 százalékát mondhatta magáénak, ám 2020-ra ott fogják előállítani at adatok kétharmadát.

Az elemzés adja a valódi értéket ■ Ugyanakkor az is tény, hogy nem az adatok mennyisége adja azok valódi értékét. Az érték és az üzlet az elemzésben rejlik, itt pedig van még hová fejlődni. Manapság ugyanis a világon képződő adatmennyiségnek kevesebb mint az egy százaléka tárgya bárminemű elemzésnek. Tehát az analitikában rejlő potenciál még vajmi kevéssé van kihasználva, miközben a digitális adatvilág 2020-ra az IDC korábbi előrejelzésével szemben már nem 35, hanem 40 zetabájtra nőhet.

Persze az önmagában csak elszalasztott lehetőség, ha kevés adatot hasznosítanak elemezések révén. Az azonban már konkrét veszteségeket okozhat, hogy az adatok nem is kapják meg a megfelelő védelmet másolási, tárolási és biztonsági szempontból. Az adatok kevesebb mint harmada élvezett effajta védelmet 2010-ben, ám az IDC szerint 8 év múlva sem haladja meg a védett adatok aránya a 40 százalékot.

A gépek generálják a nagyobb forgalmat ■ Az IDC szakértői szerint a 2020-ig terjedő időszakban az adatpiacot elsősorban a gépek generálta adatmennyiség hajtja, ez utóbbi tíz év alatt a tizenötszörösére is nőhet. Akkorra a világ minden polgára átlagosan 5247 gigabájtnyi adatot állít elő. Az ezt a folyamatot segítő beruházások – beleértve a hardvert, a szoftvert, a szolgáltatásokat, a távközlési ágat és az ezzel foglalkozó szakemberek számát – az évtized végéig akár 40 százalékkal is nőhetnek.  Egyes fókuszterületeken, mint amilyen az adattárolás-menedzsment, a biztonság, a big data stratégiai üzleti elemként kezelése és a felhőalapú számítástechnika, lényegesen gyorsabban fejlődik majd.

A nagy mennyiségű adatok kiaknázásában rejlő lehetőségekkel és kihívásokkal, mint ahogy már írtunk róla, a hazai cégek és intézmények is egyre inkább szembesülnek. Az analitikai megoldások segíthetnek a kockázatkezelésben, a szabályoknak való megfelelésben (compliance), az integrált marketingmenedzsmentben, a csalások felderítésében, valamint az adatmenedzsmentben. A legújabb analitikai megoldások ma már mindezt a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt teszik lehetővé.

Az adatmenedzsment egyre nagyobb jelentőséget kap különösen a vállalatok körében manapság egyre nagyobb mértékben tapasztalható integráció – felvásárlások, beolvadások – kapcsán. Az ilyen jellegű vállalat-összeolvadások ugyanis nagyon sok esetben komoly adatminőségi és adatkezelési feladatok elé állítják a szervezeteket.

Az üzleti analitika pillérei ■ Az adatelemzés területén meghatározó piaci szereplőnek számító SAS magyarországi ügyvezetője, Musza István a cég legutóbbi szakmai fórumán az üzleti analitika három pilléréről beszélt. Az egyik az információmenedzsment, amelynél az egyik nagy kihívás, hogy ma már hatalmas mennyiségű strukturálatlan adatot is kell kezelni. A jó döntések meghozatalához ugyanis ezekre is szükség van. A másik fontos terület maga az analitika, amely fontos, hogy a tényeken alapuló döntések meghozatalát támogassa. A harmadik súlyponti terület az üzleti intelligencia (Business Intelligence – BI), amely már a legtöbb mobil eszközről is elérhető.

A közösségi médiafelületeken keletkező strukturálatlan adathalmazok elemzése kapcsán szóba került a SAS és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közös kutatása a munkanélküliségről. A projektben arra kerestek választ, hogy előre jelezheti-e a közösségi felületeken folyó kommunikáció a munkanélküliségi ráta változását. Ezek a tartalmak ugyanis előrejelző és követő indikátorokat egyaránt tartalmazhatnak, amelyből kiderülhet, hogy mit éreznek, és hogyan birkóznak meg élethelyzetükkel a munkanélküliek.