Az IDC Hungary a Bitport szakmai támogatásával rendezte meg november 18-án a vállalati mobilitással foglalkozó konferenciáját. Ennek apropója meglehetősen nyilvánvaló, hiszen immár nem csupán a fejlettebb régiókban, de hazánkban is egyre több embernél látni okostelefont, táblagépet. Az új eszközök azonban új kihívásokat is jelentenek a céges felhasználásban: ezekre a kérdésekre esettanulmányok segítségével igyekezett választ adni a rendezvény, valamint sok szó esett a jövőben várható trendekről is.

Változik a világ ■ Fauszt Gábor, az IDC elemzője a konferencia első előadásában a jelenlegi helyzetről és a néhány éven belül várható mozgásokról beszélt. Tavaly már világszinten markánsan megmutatkozott az a trend, miszerint már nem az lehet vonzó egy munkavállalónak, hogy a cégtől kap egy (második) telefont, hanem az, ha a jól megszokott, privát készülékét használhatja munkája során is. 2010-ben már csak a mobilok 42 százalékát adták a vállalatok a dolgozóknak munka célú használatra, a maradék 58 százalékot olyan eszközök tették ki, melyeket a munkavállaló "civil" életében használ. Ez az arány három éven belül várhatóan egyharmad-kétharmad arányban fog elbilleni a privát mobilok javára.

Ez utóbbiból azonban tévesen következtetnénk arra, hogy a vállalati beszerzésű okostelefonok növekedési üteme lassú lenne: az éves bővülés várhatóan megközelíti a 22 százalékot és számszerűleg 61 millió darabot ér el 2014-re. A hajtóerőt itt a technológiai fejlődés és a céges támogatási megoldások bővülése adja.


Egy kis hazai ■ A cégbe bevitt magán mobilok növekedése mindeközben 26 százalékot tesz majd ki az elkövetkező esztendőkben és közel 100 millió darabos piac alakul ki 2014-re. Ekkor az összes eladott telefon 21,4 százalék lesz ilyen termék (azaz saját tulajdonú okostelefon, amelyet munkára is használnak) - véli az IDC a jelenlegi állapotokból kiindulva.

Természetesen a sok száz vagy akár ezer dolgozót foglalkoztató cégeknél így sok és sokféle mobil bukkan fel, ez pedig komoly policy, házirend kidolgozását teszi szükségessé. Egyes szervezetek már itthon is rendelkeznek vállalati mobilitási stratégiával, míg mások (egyelőre) inkább teljesen tiltják az ilyen lehetőségeket – "abból baj nem lehet" alapon.

Nálunk tavaly karácsonykor indult be igazán az okostelefonos piac. Nem kis részben a szolgáltatók kínálta akciós készülékek hatására. Ha a hazai piacot operációs rendszerek alapján nézzük, teljesen hasonló mozgásokat figyelhetünk meg, mint világszinten. Bár a Symbian még most is tekintélyes részesedéssel bír, de ez a hónapok múlásával egyre inkább zsugorodik. Mindeközben az Android már körülbelül a felét uralja a teljes magyar piacnak. Ez Fauszt Gábor szerint folytatódni fog a következő évben is, a Windows Phone előretörését viszont nem tartja túl valószínűnek az elkövetkező hónapokban.

Lassan kezd hízni a táblagépek szegmense is: a harmadik negyedévben megközelítőleg 22 ezer darab fogyott hazánkban. Ezzel párhuzamosan itthon is egyre nagyobb az elfogadottsága az iPadnek vállalati környezetben. Ez sem újdonság, csak lekövetése az USA-ban és Nyugat-Európában már korábban megfigyelhető trendnek. Azért attól még távol vagyunk, hogy akár a nagyvállalatok esetében is gyakori lenne a dolgozók tömeges felvértezése ilyen eszközökkel. Sokkal inkább bevett "bekerülési útja" a táblagépeknek az, hogy a főnök megjelenik az IT részlegen, és vagy kér magának egy tabletet, vagy a sajátját hozza be, hogy azon délután már a céges levelezést szeretné átfutni.

Munkában az appok ■ Az üzleti célú mobil alkalmazások területén idén 15 százalékos növekedés mutatkozik meg, ami várhatóan csak erősödni fog az elkövetkező időszakban. Érdekes információ, hogy jelenleg az iPad-re írt üzleti alkalmazások a legtöbbször letöltött applikációk toplistáján az igen előkelő negyedik helyen állnak. A fejlődés irányát jól illusztrálja az alábbi sorrend az öt év múlva várható toplistás témákról.

Összefoglalva a fentieket azt lehet megállapítani, hogy a mobilitásé a jövő, de ez céges oldalon lassan fog átalakulni. Ennek oka az, hogy a policy-ket meg kell akotni, vagy éppen felül kell vizsgálni, egységesíteni kellene a használt operációs rendszereket, szoftververziókat (ebben a virtualizáció jelenthet megoldást) és természetesen megnyugtató megoldást kell találni az adatbiztonsági kérdésekre valamint a készülékek központból történő menedzselhetőségére. A mobil alkalmazásoknál a fő csapásirány a kereskedelmi munkatársak kiszolgálása, a döntéshozatal támogatása, az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és az üzletiintelligencia (BI) lesz.

Második Gutenberg-galaxis ■ A második előadó Simó György volt, aki nem csupán az [origó] egyik alapítója, de korábban számos vezető pozíciót is betöltött a Magyar Telekomnál. A most üzleti angyalként és tanácsadóként tevékenykedő szakember tágabb értelmezést adott a körülöttünk zajló technológiai fejlődésnek.

Rámutatott arra, hogy ugyan a világ politikai és gazdasági válságban van, de a technológiai cégek szárnyalnak. Hozzátette: "elképesztő dolgok történnek a technológiai újítások területén, amitől mi nem nagyunk vagyunk elképedve".  A fejlődés itt is olyan jelentőségű lehet, mint annó a könyvnyomtatás feltalálása. Ez az egyetlen technológiai vívmány aláásta az akkori legerősebb szervezet, az egyház befolyását és közvetve hozzájárult a nemzetállamok kialakulásához.

Az informatika is ilyen „előre rohanó” téma, amelyet Simó szerint most négy olyan cég reprezentál legjobban, amelyek közös tulajdonsága, hogy erős misszióval rendelkeznek. Nem kétséges, hogy a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon alapjaiban változtatják meg többek között társadalmi szokásainkat, a kommunikáció formáit és csatornáit, valamint természetesen azt is, hogy mit és hogyan fogyasztunk - legyen szó általában a tartalomról, információrl vagy éppen konkrét termékekről, okostelefonról, táblagépről.

Simó úgy látja, nem lényeges kérdés, hogy a táblagép legyűri-e a hagyományos számítógépeket, vagy sem. Szerinte 5-10 éven belül eljutunk oda, hogy kihajtható kijelzők, kivetítők és egyéb, rugalmasan használható megoldásokat használva érjük el a számunkra szükséges adatokat. A mesterséges intelligencia fejlődésével pedig szintén nem sokat kell várni arra, hogy a Mátrixban vagy a Szárnyas Fejvadászban felbukkanó motívumokkal találkozzunk majd a valóságban is.

Verseny a gépekkel ■ A vállalatoknál a technológia fejlődésével párhuzamosan egyre inkább arra kell számítani, hogy korábban diplomás emberek által végzett, középosztályi állások automatizálódnak. A termelékenység és profitabilitás növekedése nem teremt munkahelyet, így az elkövetkező esztendőkben radikálisan átalakul a munkahelyek szerkezete. Elkezdődik a "verseny a gépekkel", ami kétféleképpen is értelmezhető: verseny ellenük vagy éppen a segítségükkel. Simó reményét fejezte ki, hogy inkább ez utóbbi vár ránk.