Aki mostanság nem járt kórházban vagy szakrendelőben, annak talán fel sem tűnik: az elmúlt húsz évben alig változott valami az egészségügyben. Például a legtöbb helyen ma is papír alapon vezetik a „kartonokat”, az orvosok pedig kinyomtatott diagnózisokkal és zárójelentésekkel küldözgetik egymáshoz a betegeket. Ahelyett, hogy mindez egyetlen központi rendszerben lenne nyilvántartva, sőt egyetlen gombnyomással lehívható lehetne bárki „e-kartonja” bármely kórházban, szakrendelőben, háziorvosnál, vagy éppen a száguldó mentőautóban.

Ez csak egy a millió példa közül; szervezetlenség és pazarló működés egyaránt jellemzi a hazai egészségügyi intézmények többségét, miközben egyre több kórház kerül csőd közeli helyzetbe. A hatékonyság javításának egyik fő eszköze ezen a területen is az informatika lehetne.

A BellResearch piackutató cég által tavaly kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint az egészségügyi szegmens – ide sorolják a fekvőbeteg-, a járóbeteg- és a szociális ellátást is – informatikai szempontból az intézményi szféra mostohagyereke. Az éves kiadások volumene 2008-ban 6 milliárd forint körül volt, ami a teljes intézményi IT-piac szűk egytizede. Ráadásul a válaszok alapján a következő két évben csak minden ötödik egészségügyi intézmény tervez jelentősebb informatikai fejlesztést.

Lezajlott a konszolidáció
A szállítók körében az elmúlt években jelentős konszolidáció zajlott le. Ennek nyomán a kórházi és járóbeteg-ellátó intézmények többségét ma már három nagyobb informatikai vállalkozás, az International Systems House (ISH) Informatika Kft., a GlobeNet Zrt. és a Meditcom Kft. szolgálja ki. E cégek összességében közel 4 milliárd forint éves forgalmat produkálnak.
 

Alaposan átrajzolhatja a hazai egészségügyi IT-piac képét, hogy az ISH Informatika Kft.-t, amely a három nagy szereplő közül is messze kiemelkedik a 2008-as 2,9 milliárdos árbevételével, tavaly májusban felvásárolta a Magyar Telekom, az ügyletre pedig 2009 végén a Gazdasági Versenyhivatal is áldását adta.

Takács László, a Meditcom ügyvezető igazgatója úgy véli, a felvásárlás engedélyezése a versenytársak szempontjából kedvezőtlen, mivel nem segíti az átlátható piaci működést. Ugyanakkor abból a szempontból mégis jó az akvizíció, hogy ezzel a piac a többi céget is beárazta – az ISH-tranzakció 2,9 milliárd forintos áron zajlott le. A Meditcom a 2008-as 420 millió forint után tavaly félmilliárdos árbevételt ért el, amelynek egyre nagyobb része jön a szolgáltatásokból.

Hasonló a helyzet az ISH-nál is. „A bevételek többsége már ma is hosszú távú üzemeltetési szerződésekből származik” – hangsúlyozta Topor Gábor, az ISH Informatika Kft. ügyvezető igazgatója. A cég, immár a Magyar Telekom leányvállalataként, új termékekkel, integrált alkalmazásszolgáltatásokkal szeretne megjelenni itthon és a régióban is.

Közös platformon
A vállalatok reményei szerint az egészségügyi informatikai piac dinamikusan bővülhet a következő években, mivel várhatóan itthon is teret nyernek a különböző elektronikus telediagnosztikai és távgyógyítási szolgáltatások (néhányat közülük lásd a bal oldali keretes anyagban). A papíralapú kartonozást pedig lassan végre elektronikus megoldás válthatja fel.

Az Európai Unió támogatásával létrejött az Intézményközi Információs Rendszer, amelynek portálján három hazai régióban a csatlakozott intézmények és háziorvosok 2008 tavasza óta cserélhetik ki a betegadataikat, a páciensek pedig akár egészségügyi szolgáltatásokra is előjegyeztethetik magukat. A mintarendszer országos kiterjesztésének időpontja viszont egyelőre bizonytalan…

Egy másik országos fejlesztés, az elektronikus TAJ-kártya debütálását Székely Tamás egészségügyi miniszter korábban 2010-re ígérte. „Hasonlóan más nagyléptékű elképzelésekhez, ennek sem indult el a megvalósítása, ami nem jó üzenet a nemzetközi befektetők felé” – véli Mendelényi Dániel, a Siemens IT megoldásokért és szolgáltatásokért felelős igazgatója.
 

Ausztriában és Németországban a Siemens vezette be az elektronikus egészségügyikártya-rendszert, s a hasonló magyar pályázaton is indulnának. A fellendülést Mendelényi azoktól a projektektől várja, amelyeknél – nagyvárosi, regionális vagy országos szinten – több intézmény rendszereit hozzák közös platformra anélkül, hogy a meglévő helyi szisztémákat le kellene cserélni.