Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást: a képviselők szerdán 478:39 arányban, 165 tartózkodás mellett szavazták le a hamisítás elleni kereskedelmi egyezményt (ACTA). A néppárti frakció a szavazás előtt azt kérte, hogy halasszák el a végszavazást, amíg az Európai Bíróság nem dönti el, hogy a megállapodás összhangban van-e az uniós szerződéssel, amit azonban a többség elutasított. A döntés előzménye, hogy az EU digitális politikáért felelős biztosa május elején már utalt rá: az ACTA nem fog átmenni az Európai Parlamenten.

Más formában még visszatérhet ■ Az elmúlt időszakbann Európa-szerte tüntetéseket rendeztek az ACTA ellen, Budapesten például több mint ezren gyűltek össze februárban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt. Az EBESZ aggályai mellett a képviselőkhöz is rengeteg kérés érkezett, hogy utasítsák el a megállapodást, az EP pedig befogadott egy ilyen témájú petíciót is, amelyet majdnem 3 millióan írtak alá. Az ACTA sokak szerint nem egyértelmű, félreérthető, ezért a szabadságjogokat is veszélyeztetheti, bár a legtöbben megegyeznek benne, hogy más formában, de módot kell találni a szellemi tulajdon európai védelmére.





Az ACTA eredetileg az online kalózkodás és a hamis áruk importja ellen irányult volna, kidolgozásában az USA, az EU, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc vett részt. A szerdai szavazás értelmében sem az EU, sem az uniós tagállamok önállóan nem csatlakozhatnak a megállapodáshoz. Utóbbi azért érdekes, mert az ACTA-t januárban 22 tagország, köztük Magyarország is aláírta Tokióban.


Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) nem sokkal ezután hívta fel rá a hazai törényhozók figyelmét, hogy az ACTA ratifikálása egyértelműen hátráltatná az innovációt a technológiai szektorban. Maga a szerződés, illetve a magyar csatlakozásról szóló döntés is az érintettek bevonása nélkül született meg, ezzel szemben az IVSZ elengedhetetlennek tartotta a széleskörű társadalmi egyeztetést ebben a kérdésben.