A keresővállalat lelkesen építgeti szabadalmi portfólióját, a júliusi bevásárlás után augusztusban ismét megvett az IBM-től több mint ezer szabadalmat.
Hirdetés
 
A Google augusztus 17-én újabb 1023 technológiai szabadalmat vásárolt meg az IBM-től - tette közzé honlapján az Egyesült Államok szabadalmi hivatala. A vállalat egy hónappal korábban már megszerzett egy másik, 1030 tételből álló csomagot, ugyancsak az IBM-től, a Motorola Mobility 12,5 milliárd dolláros felvásárlásával pedig egy 17 ezer szabadalomból álló portfólió tulajdonosa lesz.

A Google ezzel jelentősen felduzzasztotta saját készletét, amely az év elején még csak 576 darab, főleg keresésekkel kapcsolatos szasbadalmi oltalomból állt.

A vállalat nyílt forrású Android operációs rendszere könnyű célpontot jelentett a versenytársak, így az Apple, a Nokia, az Oracle vagy a Microsoft jogászainak. Bár az Androidért a Google nem kér pénzt a készülékgyártóktól, a rendszer tulajdonképpen mégsem ingyenes, hiszen különféle licencdíjakat kell fizetni utána; a versenytársak jogi lépéseinek éppen az a legfőbb célja, hogy ezeken keresztül olyan magasságba tornásszák fel az Android költségeit, amely már ellehetetleníti a mobil operációs rendszer egyre szélesedő bázisát.

Dollármilliárdos cirkusz  A Google ennek megfelelően kénytelen volt beszállni a hintába, és feladta korábbi gyakorlatát, amely szerint kívülállóként tekint a jelenlegi szabadalmi rendszerre, időnként erős kritikával illetve azt. A vállalat komoly összegekért nekiállt kiépíteni saját szabadalmi portfólióját, hogy védelmet nyújtson magának és az androidos gyártóknak az egyre hevesebb támadásokkal szemben.

9 szabadalmát
a Google a múlt hónapban átadta egyik legfőbb androidos partnerének, a HTC-nek. A korábban a Motorolától és az Openwave Systemstől vásárolt szabadalmak segítségével a HTC visszaperelhette az Apple-t, akivel egyre hevesebb jogi csatározást folytat.
A keresővállalat korábban már alulmaradt az Apple és a Microsoft fémjelezte konzorciummal szemben, amely 4,5 milliárd dollárért megszerezte a csődeljárás alá vont Nortel 6 ezer, jórészt mobilkészülékekkel és mobil infrastruktúrával, illetve optikai és adathálózattal kapcsolatos szabadalmát. A Motorolával és az IBM-mel kötött üzletek azonban azt bizonyítják, hogy komolyan fel kívánja venni a kesztyűt a konkurencia "ellenséges és szervezett kampányával" szemben. A Google állítólag másokkal is tárgyalásokat folytat, egyik célpontja pedig sokak szerint a Kodak lehet, amelynek szabadalmi portfólióját többre értékelik magánál a vállalatnál.

Kártékony rendszer  Az ötletek cseréjének és továbbfejlesztésének lehetősége az innováció alapfeltétele, ami különösen igaz a szoftverek területén. A túlburjánzó szabadalmak éppen ezeket a folyamatokat gátolják, ráadásul némelyikük annyira általános, hogy gyakorlatilag az összes újdonságra rá lehet húzni valamilyen szabadalomsértési ügyet. Nem meglepő, hogy a nagyvállalatok az ilyesmit gyakran használják a piacra frissen belépő, kisebb cégek ellehetetlenítésére, vagy - mint a Google esetében - olyan versenytársak ellen, akik nem mutathatnak fel hasonlóan erős szabadalmi portfóliót.

Németországban tabu marad a Samsung Galaxy Tab
Windows 8-as tablettel menekül a Samsung
A HTC webOS-ra váltana: mi lesz veled, Android?

A kisebb vállalatok nyilván nem rendelkeznek akkora "hadikincstárral", mint a Google, így arra sincs lehetőségük, hogy belekezdjenek egy hasonló szabadalmi háborúba. Különösen, hogy az európai gyakorlattól eltérően az amerikai szabadalmi rendszer meglehetősen laza: tulajdonképpen bármit le lehet védetni, az ötlet eredetiségét pedig csak később, egy esetleges jogi vita során kell részletesen igazolni. Mindez bőven elég lehet arra, hogy a konkurencia új termékeit a megfelelő időre elkaszálják.

A Tesla robotaxik csókolommal köszönhetnek az emberi sofőröknek

Úgy fest, hogy még akkor is négyszer gyakrabban baleseteznek az átlagos amerikai autóvezetőkhöz képest, ha feltételezzük, hogy minden ütközésüket bejelentették.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.