A Google Apps (Alkalmazások) termékével már hosszú ideje kínál felhő alapú megoldásokat, amelyek közül itthon is sokan ismerik a levelezést, a csevegést vagy a megosztott dokumentumokat. A keresőóriás szolgáltatásai azonban már nem csak az otthoni felhasználók és a kisvállalkozások között hódítanak: a Microsoft egyre nagyobb ügyfeleket veszít miattuk, ami legfontosabb bevételi forrásait fenyegeti.

Felvették a kesztyűt ■ Nyilván a technológiai fejlődés önmagában is kikényszerítette, de a Google elleni védekezésben is igen jó fegyver lehet a nyáron bemutatkozott webes szolgáltatáscsomag, ami az Office 365 utónevet kapta. Ennek keretében a Microsoft is előfizetéses konstrukcióban kínál, interneten keresztül elérhető irodai alkalmazásokat. A beállításoktól függően felhasználónként és havonta 2-től 27 dollárig terjedő csomagok átlagosan ugyan többe kerülnek, mint a Google Apps által kért éves 50 dollár, de sok szempontból mást, többet ad a redmondi vállalat (például a drágább verzió már asztali Office-t is tartalmaz).

Az egyik ilyen "többlet" a megszokott, számítógépre telepített Office programcsomaggal való kompatibilitás és hasonlóság. A céges környezetbe meglehetősen jól beágyazott megoldás webes változatának használata így különösebb betanulást, beszoktatást nem igényel.

Érdekes módon ugyanez az előny a másik oldalon is egyre többször felbukkan. A Gmail, a Dokumentumok és más népszerű alkalmazások mind ingyenesen érhetők el magánfelhasználók számára, akik ezen "felnőve" könnyebben kezelik ezeket a felületeket a munkában is, mint az évtizedekig meghatározó Microsoft Office-t. Az idő tehát inkább a Google-nek dolgozik ezen a téren.

Mindenki győzött ■ Ami a harc jelenlegi állását illeti, pontos képet nehéz alkotni. A Microsoft minden létező megnyilvánulásával igyekszik bagatellizálni a Google Apps jelentőségét a vállalati megoldások piacán. Ugyanakkor egyelőre konkrét számokat nem hajlandók közölni arról, milyen eredménnyel indult az Office 365. A vezetők általában csak ködös utalásokat tesznek arról, mennyire remek eredményeket értek el, és hogy ennél még csak jobb jöhet.




A Google ugyanakkor tudatosan építi a hídfőállásokat a vállalatoknál. Erre példa a tavasszal bejelentett, új frissítési rend, amivel kifejezetten a céges körülményekhez igyekeztek idomulni. Fejlesztésekben is igen szorgosak, hiszen 2009-ben 100-nál, tavaly pedig 130-nál is több képességet adtak hozzá a szolgáltatáscsomaghoz. Mindeközben tavaly útjára indult a Marketplace, a cég vállalati alkalmazásboltja, ahonnan külsős fejlesztők megoldásait, kiegészítő szoftvereit lehet könnyen és nem ritkán ingyen beszerezni.

A keresőcég vállalati megoldásaiért felelős alelnöke nem zárkózott el konkért szám közlésétől sem. Állítása szerint naponta ötezres nagyságrendben csatlakoznak cégek az Apps felhasználói táborához. Ami a Google számára a gondot jelenti, hogy ezek javarészt kisebb vállalkozások, így komoly pénzt nem remélhetnek belőlük.

Azért időről időre fel tud mutatni egy-egy komoly céget is a Google, amelyet sikerült "megtéríteni", ám kérdés, hogy a nyilvánosságra került nagyvadak mikor érik el azt a kritikus szintet, ami már valóban fájdalmasan érinti a Microsoft pénzügyeit. A legutóbbi hírek szerint már a nem túl távoli jövőben: november elején írta meg a Wall Street Journal, hogy a Google szerződést kötött a General Motors-szal, hogy több mint 100 ezer munkavállalója számára biztosítja a jövőben az irodai szolgáltatásokat - igaz, ehhez még" további feltételek teljesítésére van szükség".

Gerillaharc ■ Kérdés persze, hogy egyáltalán milyen stratégiával küzd a két cég egymással? Elemzők szerint a Google 150 millió dollárt keres évente az Appsszel, ami szerintük nem elég a költségek fedezésére sem. Ennek ellentmond a cég álláspontja, miszerint profitábilis az üzlet. Könnyen előfordulhat azonban, hogy Mountain View-ban úgy számolnak, még az is bevételes lehet, ha szolid veszteséggel komoly problémát tudnak kreálni a Microsoftnál.

Az asszimetrikus hadviselés nem ismeretlen az üzleti világban sem. Ha ez a feltételezés helytálló, akkor arról van szó, hogy a Google ugyan nem tud olyan jelentős erőt felmutatni, amivel gyökeresen megváltoztatná a megcélzott piacot, de arra bőven jó, hogy a reagálásra kényszerített vetélytárs erőforrásait lekösse. Például ha a Google Appsre költött 1 dollár a másik oldalon 10 dollárnyi költést emészt fel a Microsoftnál annak érdekében, hogy utóbbi megtartsa domináns szerepét, az már tiszta haszon a Google-nek. Hiszen bár a Microsoft óriási erőforrások felett diszponál, mindenre ott sincs elég pénz, tehát a Google könnyebben boldogulhat más frontokon (például a keresőpiacon, vagy a mobil operációs rendszereknél).