Vigyázó szemetek Skandináviára vessétek!  Batsányi János gondolatait aktualizálva idénre szóló előrejelzéseiben mindenekelőtt az észak-európai térségben zajló folyamatokra hívja fel a figyelmet a Strand Consult egy tanulmánya. Itt a legnagyobb a verseny, kellően alacsonyak a tarifák, nagyon magas a telefonellátottság és a netsebesség – és ott születeik az ágazat üzleti modelljeinek a többsége is. Az elemzők emlékeztetnek rá, hogy például Dániából ered a virtuális mobilszolgáltatói (MVNO) koncepció.



Vezéráldozatra is készek az operátorok ■  A szolgáltatói verseny 2013-ban tovább fokozódik, ami együtt jár a díjak csökkenésével, a telített piacokon az operátorok az előfizetők megtartása érdekében, ha kell, még a profitjukat is beáldozzák. A harc már rég nem a hangpiacon, hanem a mobilnet terén zajlik, ami az ügyfél számára egyes piacokon azt jelenti, hogy az eddigi tarifáért nagyobb csomagot kap, más piacokon pedig a hang-, SMS- és MMS-előfizetés mellé jár majd neki valamekkora ingyenes adatcsomag.

A dán elemzők a fejlemények illusztrálására otthoni példát hoznak fel, Dániában egy havi alap mobilhang- és adatcsomag havi nem több egy nagyobb méretű pizza, és egy 2 literes kóla áránál.

Az idén várhatóan megváltozik a negyedik generációs mobiltechnológia státusza: az LTE prémium termékből nehezen beárazható tömegcikké válik. A szolgáltatók korábban versenyelőnyt remélve fektettek az LTE-hálózatokba arra is számítva, hogy felárazhatják ezt a szolgáltatást azon ügyfelek számára, amelyek hajlandóak 3G-ről átállni az LTE-re. Ezt azonban keresztülhúza az, hogy ma már az operátorok egyre nagyobb része tudja relatíve kis beruházással korszerűsíteni a meglévő GSM/UMTS hálózatát. (Magyarországon az LTE-t kereskedelmi szolgáltatásként már elindító Magyar Telekomnál az ügyfelek egyelőre speciális LTE-díjcsomagok közül választhatnak.)

Viszlát az ingyen mobiloknak!  ■ A dán kutatók szerint az okostelefonok szolgáltatói támogatása sok országban teljesen el fog tűnni. Az éles verseny és az árnyomás arra kényszeríti az operátorokat, hogy csökkentsék, vagy teljesen megszüntessék a készülékszubvenciót. Ez itthon még nem látszik, sőt az utóbbi hónapokban éppen az okostelefonoknál egyre nagyobb számban jelentek meg az előfizetéssel együtt járó „0” forintos készülékek. 

Ha beválik a dánok jóslata, az nagy csapás lehet az okostelefonok piacára, megnehezítheti az idei slágertermékek – a Samsung Galaxy 3S, az Apple iPhone 5, és a Nokia Lumia 920 – értékesítését. A vevők újdonságok iránti lelkesedése ugyanis hamar alábbhagy, ha szembesülnek azzal, hogy egy ilyen készülék valójában mennyibe is kerül. A gyártóknak is át kell gondolniuk az értékesítési láncukat, amely jelenleg nagy részben az operátorok eladásaira épít. A Strand Consult szerint még a piac némi visszaesésére is fel kell készülniük az okostelefon márkáknak.

Nehéz év lesz 2013. a távközlési szolgáltatásba tőkét fektetőknek is. A világgazdaság ugyanis közel sem úgy fejlődik, ahogy korábban megálmodták. A részvényeken ma már közel sem lehet olyan összegeket nyerni, mint 10-15 éve. Jelenleg két út áll a szolgáltatók előtt, hogy kompenzálják az alacsony árakat: a konszolidáció vagy a kemény költségcsökkentés.

A konszolidációnak két formája is lehetséges. A könnyebb verzió, amikor két vagy több operátor összeáll, és közösen építi a hálózati infrastruktúrát. A klasszikus konszolidáció pedig, amikor két vagy több cég egybeolvad, illetve egyik felvásárolja a másikat. A befektetők számára viszont rossz hír, hogy egyelőre nincs a látóhatáron olyan új technológia, vagy „termék”, amely többletbevételt jelentene a mobilszolgáltatóknak.



Mi legyen a szélessávú tervekkel? ■ Mint a második Messiás eljövetelét, úgy hirdetik meg egyes  kormányok szélessávú internet stratégiájukat, azt, hogy az optikai kábel (FTTH) végre elhozza a háztartásokba a 100 megabit/sec letöltési sebességű netkapcsolatot – legalábbis az érdekelt cégeket tömörítő FTTH (Fiber to the Home) Council szerint. A szakértők szerint egyszerűbb a politikusoknak álmokat kergetni, mint utánajárni, milyen sávszélességre is van/lesz szüksége az embereknek.

Az USA-ban a mai adatforgalom közel 60 százaléka a valós idejű szórakozásra megy el, ugyanez a mutató Európában is meghaladja a 35 százalékot. De vajon nem elég a fogyasztónak a ma elérhető film-, video-, vagy zeneállomány? A nagyobb sávszélesség valóban boldogabbá teszi őt? – teszik fel a kérdést a dán piackutatók. A fő kérdés azonban, hogy hajlandó lenne-e a ma jóval alacsonyabb sebességű hálózatokon netező többet fizetni az optikáért.

A sávszélesség kérdésében vízválasztó lehet 2013 – vélik a Strand Consult elemzői –, amikor eldől, hogy az FTTH lobbisták könyvelhetnek el nagy győzelmet meggyőzve a kormányokat az optikai hálózatok kiépítésének a konkrét pénzügyi támogatásáról, vagy a tagállamok kormányai és az ipar végre meg tud állapodni egy kölcsönösen előnyös szélessávú üzletben.

Nézhetjük a kérdést egy másik oldalról is. Mi az üzleti érték a nagyobb sávszélességű szolgáltatás innovációjában. Szerte a világban inkább az figyelhető meg, hogy a tartalom- és alkalmazásszolgáltatók manapság éppen a rendelkezésre álló adatátviteli sebességhez igyekeznek optimalizálni a termékeiket. A tartalomszolgáltató hálózatokon (CDN) megy keresztül a világ internetes tartalmának a 80 százaléka. Az iparág teljes cash flow-ja viszont a 10 évvel korábbi szinten áll, miközben az akkorinál sokkal több már a CDN-szolgáltató, valamint a hozzájuk köthető tartalom is. Ez azt jelenti, hogy erősen javult a hatékonyságuk, ami mögött sokkal inkább a technológiai innováció áll, mintsem szimplán a sávszélesség növelése.
 
Nyomul a Facebook és az OTT-tartalomdisztribúció. ■ Részvényesei nyomására és egyre növekvő mobilfelhasználói táborára támaszkodva a Facebook a mobilpiacon is nyomul. Jelenleg a Facebook hirdetésbevételeinek a zöme Észak-Amerikából származik, miközben a felhasználói bázisa nagy ütemben bővül Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában is. A Strand Consult szakértői azt várják, hogy egyre több mobiltermékkel és szolgáltatással jelenik meg Zuckerberg cége, beleértve a VoIP-ot vagy az MVNO-t, amihez ha kell felvásárlások útján juthat.

Tavaly robbant a távközlési piacon az over the top (OTT) tartalomdisztribúció, ami újabb frászt hozott a szolgáltatókra, amelyek még alig ocsúdtak fel a távolsági hangbevételeiket felfaló VoIP okozta sokkból. Az internetpiac új legális tartalomipari szereplői ugyanis, mint amilyen a Netflix online videotéka, hatalmas adatforgalommal terhelik le az infrastruktúraszolgáltatók, ez esetben főként a kábelesek hálózatait. Az amerikai cég tavaly kezdett világszerte terjeszkedni, Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Az OTT ugyanakkor új életet lehelhet a médiacégek által kínált tartalmakba is, de rossz hír lehet a BitTorrentnek. Miután a minőségi tartalom már versenyképes áron érhető el, a felhasználók nem igazán szorulnak rá a kalózkodásra.